Zsebők Csaba harmadik verseskötetében amolyan kárpát-balkáni garabonciásként mesél Szozopolról, Somoskőről, Szófiáról, Torjáról, Újvidékről, Szelmencről, Pest-Budáról, Muravidékről, a macedón hegyekről. Különösen gyakran idéz meg nőalakokat: tündéreket, Zöldbúza Leányát, Földanyát, ősnőket és múzsákat, a háttérben gránátalmával, életfával és ikonokkal. Pár költeményében megjelenik a közelmúlt történeleme, s a jelen békétlensége.