A történetkutatás alapja a tényfeltárás, ami után a legfőbb teendő a megismert adatok feldolgozása, majd értékelése és véleményezése, amit viszont megnyugtatóan csak az összefüggések kibontásának, a különálló elemek egymáshoz illesztésének, a korábban tévesen egyberagaszott alkotórészek szétválasztásának keveseknél meglévő készsége biztosíthat. Ennek pedig egy ritka adottsággal, az egészségesen kritikus, lényegre törő, és a tévútra terelő karrierszempontok elutasítását előtérbe helyező látásmóddal való kiegészülése szükséges, az ésszerű következtetések felsőbb elvárások vagy egyéni érdekek szerinti elferdítő magyarázásának meggátolása végett. Nem képezi ezzel szemben a messze volt időkbe visszapillantás feladatát a legenda-előállítás, és a mítoszok minden áron erőltetett alátámasztásának sokak által űzött tudománytalan és sekélyes gyakorlata. A csokorba fogott értekezések nagyobb hányada Nagybaconnal, illetve onnan elszármazott egyes családokkal és személyekkel foglalkozik, némelykor erdővidéki viszonylatokra kiterjesztve. E fejezetben található középkori malomépítést, falutörténeti kérdéseket, társadalmi függést-tagozódást, Benedek Elek életének némely vonatkozásait, és családtörténeti, valamint címertani kérdéseket taglaló írás. A kötet második részében pedig újságokban közzétett vagy közlésre szánt rövidebb, hagyományőrzéssel, műemlékvédelemmel, továbbá székely jelképekkel foglalkozó, leginkább bírálati jellegű munkák kaptak helyet, kiegészülve néhány korábbi könyvünkben már megjelent tábornoki életrajz újságcikk terjedelműre tömörített változatával.