Kötetem célja: az ószövetségi Isten 'személyiségrajzának' felvázolása, miközben arra is választ keresek, hogy milyen veszélyeket rejt a hozzá való ragaszkodás...

Nagy István művészetének egyedülálló jelentőségét az adja meg, hogy valamennyi rokon felfogású művésztársa közül egyedül őneki sikerült a népművészet sajátos kifejezésmódját maradéktalanul átmenteni a „magas” művészetbe. Elődei és kortársai legfeljebb színező elemként alkalmaztak népi motívumokat képeiken, a paraszti sors ábrázolását pedig még a legjelentősebb alföldi mesterek is kizárólag a klasszikus arányrendszer és térszerkesztés keretei között tudták megvalósítani. Nagy István korszakalkotó újítása nem abban állt, hogy gyökeresen szakított a hagyományos ábrázolásmóddal – ezt nagyobbrészt külföldi példák nyomán számos magyar kortársa megtette már korábban is -, hanem abban, hogy a paraszti életforma sokoldalú megjelenítésére első ízben hívta segítségül a népművészet kifejezéskészletét, s ezt szervesen bele tudta építeni a „nagy művészet” hagyományos formavilágába anélkül, hogy akár a tartalmi, akár a formai oldal rovására engedményeket kellett volna tennie. Zárt, önmagán belül következetes képvilágának térszerkesztése és arányrendszere a népművészetben gyökerezik, és csak végső formái következményeiben rokon kisebb-nagyobb mértékben egyik-másik kortárs festészeti irányzattal, mindenekelőtt az expresszionizmussal és a konstruktivizmussal. Ennek a formavilágnak a kialakítása önmagában is nagy jelentőségű, de páratlanul értékessé avatja az a körülmény, hogy a fejlődés mindvégig törések nélkül, megszakítatlan folyamatossággal ment végbe. Hasonló példát cak a zenében ismerünk: Bartók és Kodály munkásságában.

*

Tanulmányfüzér a Magyar néptánchagyomány szerves kapcsolatairól

Mózes első könyvében két teemtéstörténetet olvashatunk. A második "genezis" embere nem teremtés, hanem formálás eredménye, aki nem lélekkel, hanem életnek lehelletével lett betöltve. Szent Jeromos Vulgatájában az "élet lehelete" latin megfelelője a "spiraculum" kifejezés. A "spiraculum" azonban nem lelket, hanem olyan légzőszervet jelent, mellyel az ember nem, a rovar viszont annál inkább rendelkezik...

.

Felnőtteknek, akiket érdekel, hogy mit nem tanítottak az iskolában, és gyerekeknek, akiket érdekel, hogy mit nem fognak tanítani nekik.

A turáni nyelvek (szkíta, hun és utódai, köztük a magyar és a székely) alapja

*

Csallagmitoszi keretek között érfolytatott több évtizedes vizsgálódásaink során még egyetlen olyan irodalmi művel sem találkozhattunk, emyely ennyiféle és ilyen mélységig hatoló vizsgálat során is mindvégig jelesre tudott vizsgázni.

- A magyar helyesírásra vonatkozó szabálypontok példákkal - A szabályzathoz szervesen kapcsolódó szótár a megfelelő szabálypontokra való hivatkozással - A 11. és a 12. kiadás közti különbségek és változások felsorolása, példákkal - Jól használható tematikus tárgymutató - A nyomtatott műhöz annak tartalmával azonos internetes hozzáférés két évig

*

A magyar népdal hosszú távra szóló üzenete az Idő nulla körüli tartományában ígérkezik megfejthetőnek. Ha ez igaz, akkor viszont vele kapcsolatban lekell mondanunk az Állatövről is, a Hétbolygó-rendszerről is, mint az értelmezés lehetséges kereteiről. Dehát végülis mit értsünk azon, hogy "az idő nulla körüli tartománya"?

*

Magyar ügyben mindenkivel szóba állunkA Püski házaspár, miután a hazai kommunista hatalom „a szagukat sem bírta”, arra gondolt, megkísérli a Magyar Írás Irodalmi Szövetkezetet az Egyesült Államokban megalapítani (ha már otthon nem engedték). Döbbenetes: Püski Sándornak elég volt magyarul tudnia ahhoz, hogy New Yorkban a földkerekség legnagyobb kínálatával rendelkező és legnagyobb forgalmú Könyvesházát sikerre vigye, híressé tegye Buenos Airestől Londonig, Brazíliától a Dél-Afrikai Köztársaságon át Budapestig. A Püski-hagyaték 1969-2009 közötti dokumentumai alapján állt össze ez a III., záró kötet..

*

Ez a könyv a kereszténység keleti indulásával foglalkozik

1929-es könyv hasonmás kiadása

.

"Kövi Pál pontosan ismerte Erdély múltját és multikulturális hagyományait. Könyve az egymás mellett élő, folyamatos kölcsönhatásban lévő kultúrák konyháját mutatja be, hiszen minden más olvasat fikció lenne." Nyáry KrisztiánKövi Pál, híres New York-i vendéglős (Four Seasons) a hetvenes években visszatért ifjúkorának helyszínére, Erdélybe, hogy összegyűjtse a régi magyar, székely, román, szász, zsidó, örmény, szombatos stb. recepteket. A szakácskönyvet azután megtöltötte kulináris esszékkel, a kor erdélyi íróit kérte föl szerzőknek. A könyv először 1980-ban jelent meg Bukarestben, majd pár évvel később New York-ban angolul. Mi most "újratöltöttük" Kövi alapművét: a csodálatos és autentikus receptek maradtak, az esszéket pedig újakra cseréltük. Az új kiadás szerzői: Bächer Iván, Cserna-Szabó András, Darida Benedek, Demény Péter, Andrei Dósa, Esterházy Péter, Kali Kinga, Király Kinga Júlia, Nyáry Krisztián, Papp Sándor Zsigmond, Frank J. Prial, Saly Noémi, Szederkényi Olga, Tatár Zoltán, Tompa Imre, Ugron Zsolna, Váncsa István. Az új írásokban feltűnnek puliszkák és tokányok, az erdélyi zsidó és örmény konyha fogásai, kolozsvári káposzták és a vásárhelyi vargabélesek, nyomtatott szakácskönyvek és nagymamák kézzel írt receptfüzetei, útszéli sütödék és legendás vendéglők, ősi fogások és hamis műételek, csorbák és miccsek, zakuszkák és flekkenek, szászok és románok - és ez a felsorolás csak egy kis ízelítő!összeállította és szerkesztette Cserna-Szabó András

*

Történelmi regény a 13. századi Magyarországról és IV. Béláról, aki nem fogadja meg húga, Árpád-házi Szent Erzyébet tanácsai, így nem lesz belőle jó uralkodó, hiszen a bosszú ösvényére lép.

Széki gróf Teleki Pál 1939. február 16-án másodszor lett Magyarország miniszterelnöke. A tragikus véget ismerjük... de hogyan gondolkodott feladatáról, az ország lehetőségeiről, a nemzetközi és elsősorban európai politikáról a tudós-politikus? Az mind kiderül e rendkívüli kötetből, mely Teleki 1939-ben elmondott kilenc beszédét tartalmazza. Okos, alapos beszédek ezek, rendkívüli éleslátásról és tudásról árulkodnak, egyszerre kis magyar történelmi-történeti összefoglalók és remek külpolitikai elemzések, miközben a magyar lelkiség, a nemzethez tartozás és a hagyományaink tisztelete a fő vezérelv valamennyi témánál, legyen az a Szent István-i állameszme vagy a Kárpát-medence nemzetiségi kérdésköre. S bár a gondolatokat emberöltővel ezelőtt fogalmazta meg Teleki, számos megállapítása, geopolitikai éleslátása ma is érvényes, noha a második világháború óta igencsak megváltoztak az európai erőegyensúlyok. De ne feledjük, Teleki földrajztudós volt, aki tökéletesen értette a kontinens múltját. Az a pillanat, amely már több kormányválság alkalmával kísértett, bekövetkezett: át kellett vennem a kormány vezetését. Az az érzésem, hogy a nemzet részéről egy bizonyos bizalom kísér, ami nélkül nem is mertem volna ideállani. De nem álláshoz való ragaszkodásnak a vágya az, ha én mindjárt az elején azt kérem a nemzettől, hogy ne legyen ez a bizalom ingatag, ne legyen a napi eseményektől, a mindnyájunkra súlyosbodó nehézségek kisebb vagy erősebb nyomásától befolyásolt. A nemzet legyen meggyőződve: ha magyar ember mer erre a helyre állni, át kell éreznie mindazt, amit a nemzet érez, szenved és akar, és úgy kell végeznie kötelességét, mint a nemzet bármely más fia, akit ideállítanak. Egyáltalán kívánatos volna, ha mindnyájunk közös munkájában, közös életünkben, ami nem egyéb magánál az élő nemzetnél, a nemzet minden tagja egynek érezné magát a többivel. Én magam így érzem. Tizennyolc év után állok ismét erre a helyre. Akkor romok felett állottam egy rendes kormányzat előkészítőjeként: romok eltakarítására vállalkoztam. Ma tizenkilenc esztendős tapasztalat áll a nemzet mögött, de magam mögött is. Tapasztalat önmagunkról, tapasztalat szomszédainkról, Európáról s a világról, lelkiekről és anyagiakról abban a világban és abban a korban, amely a világháború óta van kialakulóban. Akkor utat kellett vágnom, most úgy érzem, utat kell mutatnom, és különösen az az érzés tölt el, hogy a lelkeket kell új útra vezetnem.