Az életműsorozat új kötete a legismertebb Székely Mózes regényt, a Zátonyt (1930), valamint a Kié ez az ország? (1944) c. drámát tartalmazza. A két mű fontos állomás a szerzői életúton: hajdanán mindkettő Budapesten jelent meg (Genius, Mefhosz), s míg a regény az ismertséget, francia megjelentetése (1935) pedig az üldöztetést hozta magával (a román sajtó egyként hördült fel a párizsi Revue Mondial kiadásra, amit törvényszéki eljárás követett), addig az erős önéletrajzi szálon nyugvó dráma könyvként lett sikeressé. A műfaji elkülönülés ellenére a két művet összekapcsolja a bennük rejlő politikai üzenet: mi történt Erdélyben az elcsatolást követően, hogyan szenvedte el a magyarság az erőszakos románosítást? Fenyő Miksa a Zátonyról (Nyugat, 1930, 23. szám): 'Erdély sötét eposza van benne megírva, a román megszállástól egy grandiózus sírhalomig. Egyetlen jajkiáltás ez a könyv, a jajoknak szaggatott, csaknem artikulátlan hangján, és ebbe a jajkiáltásba, ebbe az S. O. S. üzenetbe van beleszorítva - lebilincselő erővel - negyedfél-milliónyi elszakított magyarságnak - Erdélyben, Csehszlovákiában, Jugoszláviában - elkerülhetetlennek látszó sorstragédiája. Nincs menekvés: ez a motívum variálódik Székely Mózes könyvének négyszáz oldalán, néhol magáttépő lázadozással, néhol rezignációval, néhol az Istenek alkonya komor nagyszerűségével.