1983-ban született Budapesten. Bár 2007-ben elvégezte a jogi egyetemet (ELTE), írásai – versei, esszéi, tanulmányai, műfordításai – 2000 óta jelennek meg rendszeresen folyóiratokban. Több költői iskolát látogatott, számos antológiában szerepeltek versei és esszéi, legelőször Kárpáti Kamil szerkesztésében. Első két verseskötetét is ő adta ki: Hazáig látni (2004), Rádnyitva ablak, ajtó (2007), legutóbbi a Magyar Naplónál jelent meg Fagytak poklaid címmel (2010). Esszékötete: Virágvasárnapi zsákbanfutás most kerül a boltokba (Hitel Könyvműhely). Gérecz Attila-díjban, Junior Prima Díjban, Móricz Zsigmond-ösztöndíjban és NKA Alkotói Ösztöndíjban részesült. 2006 óta a Csoóri Sándor főszerkesztő által vezetett Hitel folyóirat szépirodalmi szerkesztője, 2008-2011 között a Magyar Napló folyóirat és kiadó világirodalmi rovatának szerkesztője. 2009-ben a kis szépirodalmi kiadókat tömörítő Könyves Szövetség elnökévé választották. 2012-től a Nemzeti Kulturális Alap Könyvkiadási Kollégiumának tagja.||||Falusi Márton esszéi újdonságot jelentenek mai irodalmunkban.||||Témaválasztásuk nemegyszer provokatív:||||irodalom és jog, európai eszme és jogfilozófia,||||globalizáció és politikai filozófia megközelítései kapcsolják||||össze azt a hálót, amely mindig többet merít,||||mint amennyit a szempontok felkínálnak. Írásain érződik,||||hogy Falusi kedvenc felségterülete nem a fogalmak||||parti sávja, hanem a nyílt tenger és az irodalom.||||Vagy tágabb értelmezésben: a (nemzeti) kultúra. Minden||||gondolatfutamot áthat a meggyőződés, hogy||||egyes-egyedül a kultúra, az irodalom csónakja vihet||||át ama túlsó partra.||||Ebből ered, hogy a tudományos igényű munkák is||||ihletett nyelven szólnak. Hallatlanul eredeti, távlatos||||metaforák világítanak a víz mélyére. Férfias kifejezőereje,||||pontossága megóvja attól Falusit, hogy a szakterminusok||||csak az iszapot kavarják fel, elleplezve||||a felszín alatt örvénylő lényeget. Nemcsak a személyes||||nézőpont kijelölése, hanem a széles körű tudás,||||írásainak nyelvi gazdagsága, az esztétikai érték és a||||nemzeti önismeret egységben látása is méltó utódjává||||avatja a Tamási Áron, Németh László, Sütő András,||||Csoóri Sándor nevével fémjelzett esszéírói hagyománynak.