Haraszthy Ágoston a múlt század harmincas éveiben kibontakozó magyar reform-mozgalom neveltje. 1812-ben született, így ama korosztályokhoz tartozott, amelyek, - főként a magyar nemesi és főnemesi rendből származó - tagjai már a nyugati, francia, német, liberális irodalom, majd pedig Széchenyi István, Wesselényi Miklós eszméin nőttek fel. Eme, az 1832-36. évi pozsonyi diétán való jelentős szerepük miatt országgyűlési ifjaknak ismert fiatalok, már nemcsak a belföldi elmaradt és tarthatatlan politikai, gazdasági és társadalmi állapotokat ismerik fel, de össze is tudják ezeket hasonlítani a fejlettebb nyugati népekével. A tehetősebbek, avagy a szerencsésebbek már meg is járják ezeket az országokat s hazatérve beszámolnak tapasztalataikról. Van, aki könyvet is ír: a Wesselényi szűkebb köréhez tartozó, erdélyi Bölöni Farkas Sándor, aki Béldi Ferenc gróf társaságában 1830-ban és 1831-ben meglátogatta Nyugat-Európát és Amerikát. Az 1834-ben Kolozsvárt megjelent Utazás Észak-Amerikába című munkáját szinte szétkapkodják, s rövidesen nyomdába kerül a második kiadása is: a reform-mozgalom ifjai - de még az idősebbek is - jobb magyar világot szomjazva, türelmetlenül olvassák sorait. Minden bizonnyal, ahogy erről később maga is beszámol, Haraszthy Ágoston is. A nyugati világ megismerésében mintha az erdélyiek járnának elől: 1830-ban Wesselényi Farkas, Balog Pál, Kemény Domokos, Bánffy János és Zeyk József ismerkedik Nyugat-Európával. Wesselényi és Balog Amerikát is meglátogatják.