Melyik államrész képviseli inkább a magyar állami folytonosságot a török szultán kegyelméből létező, a magyar politikai elit által kormányzott Erdélyi vagy a Habsburgok birodalmába többé-kevésbé betagolt Magyar Királyság? A vallási és közjogi sérelmek indokolják-e az ország négy részre szakítását, mint ahogy ez Thököly Imre időszakában történt? Hazaárulók vagy kollaboránsoke azok a magyar főurak és nemesek, akik II. Rákóczi Ferenc kurucai ellen forgatják a fegyverüket a törvényesen megkoronázott király szolgálatában.||Kollaboráció-e királyi biztosságot vagy bármifajta állami hivatalt vállalni a magyar önállóság eltörlésére törekvő II. József, a kalapos király uralma alatt? Hogyan vélekedjünk a magyar megyék megregulázására és a kormánytöbbség megteremtésére az 1840-es évek második felében a magyar vármegyék élére állított főispáni helytartókról? Kollaboránsok-e azok a magyar tisztviselők, akik 1849-ben Windisch-Grätz herceg által létrehozott ideiglenes közigazgatásban vállaltak szerepet az 1848 előtti magyar államiság továbbéltetésének reményében? Kollaboránsok-e azok a tisztviselők, akik a Bach-korszak közép- és alsó szintű igazgatását működtették? Hol van a határ a hivatali szakmai tevékenység és az idegen hatalommal való együttműködés között?||Olyan kérdések ezek, amelyeket újra és újra fel kell tennünk nem azért, hogy mentegessük vagy felmentsük elmúlt korok szereplőit, hanem hogy, megismerjük és megértsük cselekedeteiket. Kötetünkben ezt a kérdéskört próbáljuk meg bemutatni nem az ítéletmondás szándékával, hanem történelmünk jobb megértésének reményében.