Az UNIÓ tiszteletben tartja a demokratikus alapelvekre épülő kormányzati rendszerű tagállamok nemzeti identitását« - mondja ki az 1992. február 7-én, Maastrichtban kelt Szerződés az Európai Unióról. A Közös rendelkezések F. cikkelyének (1) bekezdése - mely idéztetett - világossá teszi, hogy az EU nem jelent olvasztótégelyt, a közösségben a nemzeti kultúráknak erősödniük, gazdagodniuk kell. Fontos tisztáznunk: versenyképes lehet-e a nemzetek Európája az észak-amerikai és a távol-keleti, nagyrészt globalizált kultúrájú övezetekkel? Magyarország mi mindennel gazdagíthatja az Európai Uniót, mivel segítheti a globális bajok enyhítését? Idehaza hogyan teheti a köznapi gondolkodás részévé a demokrácia polgári minőségét a magyar értelmiség? Tudatosítható-e az elvadult globalizáció közepette is a társadalomban, hogy a jog és a szabadság mellett a kötelesség és a felelősség is része az európai értékrendnek? Ezekre és más kérdésekre ad feleletet a Magyar Média Műhely tagjai által készített interjúkban Árva László, Bod Péter Ákos, Bogár László, Dávid Ibolya, Körmendy-Ékes Judit, Lányi Zsolt, Matolcsy György, Navracsics Tibor, Németh Zsolt, Sasvári Szilárd,Turi-Kovács Béla és Vass Csaba.