Szegő András a könyv bevezetőjében azt írja:||„A hirtelen felvillanó nagy lehetőség Erdeit kitűnő bokszolóból klasszissá érlelte. Túlnőtt önmagán. Felnőtt a feladathoz. Megragadta az esélyt és nem engedte ki a kezéből. Megőrizve ösztönösségét, szilajságát, tudatosan bokszolt. Megtartva lendületét, vehemenciáját, fegyelmezett volt. Semmit sem vesztve dinamizmusából, agresszivitásából, nem hagyta elragadni magát. Hidegen izzott. Szenvedélyesen gondolkodott. Önmagát teljes szívvel belevetve a harcba, felszabadultan játszott. Előremenve védekezett. Támadva irányított. Karakterét megtartva mindig változtatott. A szó legszorosabb értelmében kiteljesedett. Mint aki 20-ra is lapot kér, és rendre nyer. Hogy miként lehet ez? Hiszen ellentmond a racionalitásnak, a szabályoknak, a józan észnek, a realitásnak. De a nagy bajnokok, többek között, attól nagy bajnokok, mert ellentmondanak a racionalitásnak, a józan észnek,a szabálynak. És Erdei Zsolt immár nagy bajnokká érett.”