Pataki János Székelyföld ízei című szakácskönyve 2006-ban látott napvilágot, és szinte azonnal elfogyott a boltok polcairól. Az elmúlt években a Fekete Sas Kiadó újra megjelentette Pataki János saját pazar fotóival illusztrált erdélyi könyvsorozatának legszebb köteteit, az Erdély kincseit és a Székelyföldet. A gyönyörű kiállítású albumok, amelyek útleírások és útikönyvek is egyben, éveken át hiánycikkszámba mentek, némi szerencsével legfeljebb antikváriumban lehetett hozzájutni egy-egy példányhoz. Ebbe a sorba illeszkedik ezúttal a Székelyföld ízei hiánypótló új kiadása. E gasztronómiai útikönyv nem egzotikus ételcsodákkal kívánja elkápráztatni az olvasót; a székelyek egyszerű, ugyanakkor mégis kifinomult fűszerezésű ételeiből kapunk fényképes ízelítőt. Sokak által ismert fogásokról van szó, amelyeket anyáink, nagyanyáink még rendszeresen főztek, sütöttek, és amelyeket bizonyára sokunk gyakran fogyasztott gyerekkorában. Ezek a lassan feledésbe merülő ízek köszönnek vissza a kötet lapjairól, az ínycsiklandozó fotókról - és reményeink szerint hamarosan a tányérokról is. A szakácskönyv összesen 88 finomabbnál finomabb receptet tartalmaz, valamint fotókat Székelyföld gyönyörű tájairól.
Zéh egy polgártársunk, egy feltételezett személy, aki áltárgyilagos viselkedés-, helyzet- és jellemrajzokat, álszenvtelenül távolságtartó, keserű és olykor groteszk humorú feljegyzéseket készít és tár elénk a mai magyar társadalomról. A feljegyzés-epizódok sötét, komor árnyalatú mozaikká állnak össze, kirajzolódik az a kép, amit nagyon nem...
"Életem során meséltem óvodákban, iskolákban, könyvtárakban, művelődési házakban, aranyozott színháztermekben, árvaházakban, börtönökben, elmegyógyintézetben, erdei tisztásokon, autóbuszokban, vonatokon, még vásárban is. Meséltem vidám és boldog embereknek, árváknak és elhagyottaknak, karácsonykor laktanyába zárt bakáknak, nyomorult, megalázott vendégmunkásoknak, árvíztől és háborútól elűzötteknek, kicsiknek és nagyoknak. A mesék mindenkinek adtak valamit. Örömöt, vigaszt, reményt, szabadságot. Mint valami lelki "hamuban sült pogácsák", segítettek élni, segítettek a nehézségeket legyőzni a kinek-kinek saját élethelyzete szerint."
Kóka Rozália
1943-ban, Bajmokon születtem. Bár eddigi életem során nagy utakat jártam be, 79 esztendőm alatt soha nem szakadtam ki bukovinai székely közösségemből. 1943-1944-ig Bácskában éltem mint "székely telepes". Másfél éves voltam, amikor mi is az országútra kerültünk. Borzalmas menekülés után, 1945-ben a völgységi Felsőnánán telepítettek le bennünket. Ott éltem húsz éves koromig. Zsenge kislány koromtól nagy érdeklődéssel figyeltem a körülöttem zajló életet. Képzeletemet előbb a mesék, majd a népdalok, azután a táncok nyűgözték le. Egy életre belém ivódtak a borzongató babonák, a félelmetes hiedelmek, s a véget nem érő meneküléstörténetek.
Elsőéves hallgató voltam a Kaposvári Tanítóképző főiskolán, amikor népmesegyűjtésemmel második helyezést értem el egy országos versenyen. Az a kis gyűjtemény egy világot nyitott meg számomra. Jeles néprajzkutatók támogató barátságát, ösztönzést a gyűjtőmunkára, s a máig mesemondói hivatást nyertem el általa.
1961-ben Érdre költöztünk. Először felnevelő kicsi falumban, Felsőnánán, azután Tolna, Baranya, Bács-Kiskun megye falvaiban gyűjtöttem. 1988-ban az al-dunai, később a Dél-Erdélybe szakadt testvéreinket kerestem fel, végül eljutottam a kanadai bukovinai székelyekhez is.
1971-ben alapítottam az Érdi Bukovinai Székely Népdalkört, s napjainkig vezettem, jelenleg tanácsadóként segítem. Ez az együttes mint gazdag, eleven forrás, szakadatlanul táplálta, táplálja népcsoportomról való tudásomat, erősíti kötődésemet, szeretetemet tagjai iránt.
Könyvem különböző műfajú írásai időben több mint 250 esztendőt ölelnek át, a madéfalvi veszedelemtől napjainkig ívelnek. Fogadják szeretettel!
Kóka Rozália
Az I. világháború utáni időszak Magyarország történetének egyik mélypontja. A vereség következtében milliók váltak földönfutóvá, a dualista monarchia felbomlott, az őszirózsás forradalmat követő proletárdiktatúra terroruralmat szabadított a lakosságra. A történelmi országot a győztesek feldarabolták, az állam területén mindenfelé idegen csapatok állomásoztak. A román haderő a Tiszánál vereséget mért a Tanácsköztársaság hadseregére, az antant tilalma ellenére benyomult Budapestre, majd a modern kori háborúk történetében példátlan fosztogatásba kezdett. A nagyhatalmak egy-egy amerikai, brit, francia és olasz tábornok részvételével katonai bizottságot alakítottak Budapesten azzal a céllal, hogy kikényszerítsék a román csapatok kivonását a fővárosból, majd visszavonását a kijelölt demarkációs vonalak mögé. Az antant-misszióban az Egyesült Államokat Harry Hill Bandholtz dandártábornok képviselte, aki átlátott román szövetségesei időhúzó taktikáján, a főparancsnok hazugságain, a leplezetlen szabad rablás pedig felháborította. Bandholtz tábornok bátor fellépésével megakadályozta, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum kincseit Romániába szállítsák, és ezzel örök időkre kivívta a magyarok tiszteletét és háláját. Budapesti naplója a korszak egyik legpontosabb és leghitelesebb dokumentuma. A jelen kötetben közölt budapesti naplója először 1933-ban jelent meg az USA-ban, és azóta számtalan újabb kiadást ért meg. A Bandholtz-napló első magyar kiadására 1993-ig kellett várni, a könyv azonban évtizedek óta nem kapható. A Fekete Sas Kiadó az események centenáriuma alkalmából átdolgozott fordításban, történészi tanulmányokkal és képmelléklettel kiegészítve törleszti e régi adósságot. Lengyel Gábor szerk.
Kóka Rozália legújabb gyűjteményes kötete igazi csemege a népmeserajongók számára. A nagy sikerű bukovinai székely (Katyika meg Matyika, 2017) és a gyimesi csángó népmesék (Szent László Gyimesben, 2018) után most a legősibb magyar nyelvet beszélő moldvai csángók történeteit olvashatjuk.A kötet különlegessége, hogy mind a harminc meséhez 1-1 csodálatos festményt alkotott az illusztrátor, Sinkó Veronika. A szövegek könnyebb érthetősége kedvéért a szerző egy kicsit megszelídítette az idős mesemondók tájszólását. A kötet végére egy kis szótárt is szerkesztett, hogy az ismeretlen szavak megfejthetőek legyenek.Állatmeséket, varázs- és tündérmeséket, mondákat, legendameséket, novellameséket, trufákat (tréfás meséket) egyaránt találunk a kötetben. Megtudhatjuk például, hogyan lett a Hajnalcsillag, miért nincs farka a medvének, ki az a kicsi kígyókirályfi, s végül az is kiderül, mi mindent rejt az Aranytojás!Kisebb és nagyobb gyermekek számára egyaránt szívet melengető lehet a mesék eme ősi világa és a varázslatos képek.