A Kedves Olvasó most egy születésnapi könyvet tart a kezében. De sajnos, szomorú születésnap ez, hiszen Kiss Dénes a 80. születésnapját nem érhette meg. Rendkívülinek nevezhető ez az összeállítás. Nem is amiatt, hogy családi 'vállalkozás' eredményeképp látott napvilágot, ilyen munkára sok példa van. Inkább amiatt tekinthető nem mindennapinak, hogy három nemzedék szerkesztői munkájának gyümölcse ez a kötet. Kiss Dénes özvegye, fia és unokája ily módon is szeretné megőrizni emlékét.||Az unoka, mint a mesékben a legkisebb fiú, kincskeresésre indult nagyapja számítógépén. Nem a kíváncsiság hajtotta. Ő azzal a határozott céllal kutakodott az író által hátrahagyott 'gyöngyszemek' között, hogy közkinccsé tegye azokat. ||Nézzük, mik is ezek a meglelt, többnyire még nem publikált írások. Kiss Dénes szól bennük a trianoni országcsonkolásról – melynek a közkeletű hiedelemmel ellentétben máig ható, a magyarságra nézve hátrányos következményei vannak –, megemlékezik az 1956-os forradalomhoz fűződő szerepéről is, de ugyanúgy foglalkozik a jelen és közelmúlt történelmi-politikai eseményeivel, azok háttérokaival. A kötetbe válogatott novellák pedig képet adnak a Szerző szépirodalmi munkásságáról is.

A szerzőről A szerző tizenhat évesen, diákként élte át a második világháború borzalmait, a légitámadásokat, szülővárosának bombázását és Budapest ostromát. Hosszú heteket töltött családjával együtt egy összeomlott bérház pincéjében, éhezve, nélkülözve. Amikor a szovjet katonák fogságba ejtették, csodával határos módon menekült meg. A háború utáni kommunista diktatúra éveiben is megtartotta Istenbe vetett hitét, és soha nem adta fel a szabadságért folytatott küzdelmet. 1956-ban, a magyar szabadságharc brutális vérbe fojtása után menekülni kényszerült. Amerikában találta meg új otthonát. Egy Washington, D. C. környéki kórháznak volt az aneszteziológus-és intenzív-szakorvos vezetője, közel harminc éven át. Miután a kommunista rendszer összeomlott, 1991-ben egy USAID pályázat révén, egy több millió dolláros amerikai kormánytámogatásból, kardiológiai partnerkapcsolatot épített ki két amerikai kórház és a budapesti Szent Ferenc Kórház között. Miután nyugalomba vonult az aktív orvosi praxisból, visszatért szülővárosába, Szolnokra, hogy megírja ezt a történetet úgy, ahogyan azt egy fiatal magyar fiú élte át. Ez a történelmi regény először angolul jelent meg, az Egyesült Államokban, 2015 tavaszán, From Hungary With Love címmel, és igen nagy elismerést váltott ki olvasóiból. A szerző most újraírta regényét magyar nyelven Egy Széchényi varázsa címmel. S reméli, hogy ebben egy olyan képet tud felmutatni a magyar lélekről, amelyben a szeretet Isten és embertársaink iránt nem csak palástolt erény, az igaz hazaszeretetet nem csúfítja sovinizmus, s jobban boldogít adni, mint kapni – hogy végre jó szándékai révén ítéltessék meg ez a nép, s ne a hibái alapján. E regény tanulsága, hogy soha ne adjuk fel a hitet s a reményt, hogy elérjük céljainkat!

Az örmény származású író novelláit tartalmazza a könyv.

*

Harminchat évi gyűjtés, kutatás után a 170,000 címszó segítséget nyújt a kedves Olvasónak ahhoz, hogy a sok ezer szó, szókapcsolat és tulajdonnév: választékos, köznyelvi kiejtését gyorsan és könnyen megtanulják. - Ám nemcsak a köznyelvi kiejtést láthatják ebben a szótárban, hanem az új magyar helyesírás szabályainak megfelelő a módosított írású és ejtésű szavakat is.

A hömpölygő tömeg önérzete egyre csak nőtt, csapongott és dühöngött, végül összefeszült. Valami félelmetes távoli tűz lobogott a bepárásodott tekintetekben. Egymásba folytak nappalok és jészakák, egymásba folytak az indulatok.

Kovács Imre író, akiről Kiss Sándor azt írta, hogy 'mint író és politikus, beírta nevét a magyar irodalomba és történelembe', az idén lenne 90 éves.

Kiss Irén összegyűjtötte nyelvünk karakteres szófordulatait és szólásait, és a rá jellemző előítélet mentességgel értelmezte és osztályozta azokat. Így a magyar nép vándorlásainak meglepően új útja rajzolódott ki, az Özönvíz előtti időktől Kánaánig, Mezopotámiáig, Belső-Ázsiáig, Levédiáig. Az ómagyar kultúra tapinthatóan mágikusnak mutatkozott, a magyar nyelv a mai napig bozonyíthatóan mágus-nyelv.

Hadifogoly életünk mindennapjai Szevasztopolban

*

A második világháború utáni időkben járunk. Miután bejöttek az oroszok és a kommunisták hatalomra kerültek, elfogták mindazokat, akik ellenük voltak. Így volt ez Benkő Kálmánnal is, aki fontos szerepet vállalt az 1919-es Tengerészeti ellenforradalomban, és könyvet is írt róla. Internálták, elszökött, és elkezdődött az emigráció! Ez a könyv arról szól, hogy mi történt a családdal, és másokkal, a következő öt évben egy hihetetlen korrupt emigrációért felelős nemzetközi szervezet alatt. És a „Dog eat dog” mentalitásról. Izgalmas, némelykor vicces, máskor gondolkodásra sarkal; igaz történetekről szóló könyv!

Himberger István, ruhaipari technikus, férfi szabó mester vagyok. 1960-tól készítek történelmi ruhákat, népviseleteket, egyenruhákat. Részt vettem szinte minden jelentős kosztümös magyar film ruháinak elkészítésében a 60-as 70-es években. A teljesség igénye nélkül: Egri csillagok, a Jókai Mór regényeiből készült, már klasszikusnak számító filmek, a Liszt Ferencről készült Szerelmi álmok, a Nyolcvan huszár, a Rózsa Sándor, a Huszárik Zoltán rendezte Szindbád, továbbá a német-magyar közös filmként készült Cigánybáró és a Marica grófnő férfi szereplőinek ruháit szabtam, varrtam, vagy irányítottam elkészítésüket. A Jelmezkészítő és Kölcsönző Vállalatnál töltött több mint húsz év alatt számtalan színházi, televíziós és filmgyári produkció jelmezei képviselik munkámat. A Magyar Állami Népi Együttes, a Honvéd Művész Együttes és a BM Duna Táncegyüttes részére sok éven keresztül készítettem népviseleti ruhákat. A fenti munkákkal párhuzamosan a magyar cirkusz és varieté színpadok megrendeléseinek is eleget tettem. Mindezen kívül rekonstrukciókat készítettem a Magyar Nemzeti Múzeum, a Hadtörténeti Múzeum, az országház történelmi látogató központja, és más múzeumok részére. Húsz évig (1992-2012) készítettem a Magyar Parlament és a Szentkorona őrzését biztosító Köztársasági Őrezred alegységének díszegyenruháit. A huszár és katonai hagyományőrzők részére a korabeli katonai szabványok szerint készítek ruhákat. A felsoroltak mellett természetesen civil ruhák is kikerülnek kezem alól. A szakmában eltöltött több, mint ötven év során kitűnő jelmeztervezőktől, színházi szakemberektől, a szakma nagy mestereitől sikerült tapasztalatokat nyernem. Tapasztalataimat tovább kívánom adni. A férfi történelmi ruhák polgári- katonai-népviseleti változatainak szerkesztése, szabása, díszítése, elkészítésük technológiája elsajátítható nálam, megfelelő oktatás keretében. Ismereteimet, mint óraadó oktató, a Képzőművészeti Egyetem Látványtervező szakos hallgatóinak, a jövő jelmeztervezőinek és díszlettervezőinek adtam át. 2016-ban „Aranykéz” oklevélben részesített a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara.

*

A vegyészmérnök végzettségű szerzőnek ez az ötödik könyve. Az előző kettő, a „Keresztényüldözés a 21. század elején” és az „Európa értékrendi válsága, úton a vég felé” nagy visszhangot kaptak a médiában és sok könyvbemutató is volt. Ez a könyv arra az óriási veszélyre szeretné a közvélemény figyelmét felhívni, amely a hagyományos Európa felszámolásával fenyeget történelmileg rövid időn – néhány évtized – belül. A felszámoláshoz vezető fő tényezők közül a Szerző elsőnek az európai kereszténység helyzetét, a Nyugat Európában általános keresztényellenességet tárgyalja. Ebben a részben van a „Keresztény egyházak vezetési válsága” című fejezet is, amelynek beillesztésén vagy kihagyásán a Szerző sokat gondolkodott. Végül betette, mert úgy vélte, hogy a keresztény egyházak vezetőinek nagy a felelőssége az Európában kialakult helyzetért. Külön fejezetek foglalkoznak az európai keresztény alapértékek elutasításának kérdésével, hiszen ezeknek az értékeknek az ápolása, erősítése is kellene a hagyományos Európa megmaradásához. A könyv nagy terjedelemben mutatja be az európai közvéleményt erősen foglalkoztató bevándorlás, bevándoroltatás témakörét. Ezt tartja ugyanis az előbb említett két belső tényező mellett a harmadik, külső, fő tényezőnek, mely Európa felszámolásához vezet. Mivel a behozott idegen kultúrájú, civilizációjú, vallású, gondolkodásmódú tömegek 97-98 százaléka muszlim, ezért egy külön fejezet mutatja be az iszlám lényegét. Olyan tényeket tartalmaz ez a rész, amelyeket a széles közvélemény túlnyomó többsége nem ismer. Döbbenetes a nemzethalálhoz legközelebb álló öt ország helyzetének a bemutatása, de az integráció teljes kudarcáról és az EU vezetési válságáról írott fejezetek is. Végül a Szerző arra a nem veszélytelen kérdésre is keresi a választ, hogy kinek az érdeke a hagyományos Európa felszámolása?

*

Közel egy évszázaddal ezelőtt írta Albert Schweitzer, hogy „a modern állam a példátlan anyagi és szellemi elnyomorodás állapotában van. Adósságoktól összetörve, gazdasági és politikai harcoktól szétszakítva, minden erkölcsi tekintélytől megfosztva…” S miközben a világ népei az adósságrabszolgaságtól egyre jobban szenvednek, a nagyhatalmak oligarcha vezetői máig nem okultak. Cinikusan hazudva ma is ragaszkodnak hamis eszméikhez és hatalmukat – még úgy, ahogy – biztosító pénzhez. Az elmúlt évtizedben az Európai Unió is megváltozott. Megtagadta alapító atyáinak 1948-ban a hágai Európa Kongresszuson elfogadott határozatát, amely többek között .kimondja, hogy „az igazi egység – a nemzeti, ideológiai és vallási eltérések ellenére – a keresztény civilizáció öröksége, összekapcsolva más szellemi és kulturális értékekkel, összekapcsolva az összes emberi alapjog elismerésével,…” Ebben az egyre súlyosabbá váló nemzetközi csődhelyzetben pedig ismét Magyarország az, amelyik 2010-ben – nemzeti érdekeket érvényesítő új kormányával – bátran, kiutat jelentő példát mutat Európának és a világnak, – egyszersmind végleg lezárni törekedve az elnyomó kommunista múltat. Ez herkulesi feladat. A múltat lezáró gyökeres változás mindenkitől hosszú esztendők súlyos tehervállalását követeli. Népünk azonban még nem nőtt hozzá ehhez a feladathoz. Ugyanakkor iszonyú hazai és nemzetközi ellenszélben már ma kell egyszerre kettős feladatot megoldanunk. Egyszerre kell gazdasági csődből emelkedő pályára állítani az országot és lelkében megújítani, felépíteni a magyar társadalmat, egységbe integrálva az egész Kárpát-medencei nemzetközösséget. – Az elsőnek feltétele a második feladat megoldása, de a másodikhoz az első megoldása is szükséges. A lelki megújulás maga is kettős feladat: egyszerre kell talpraállni és emelkedni; feldolgozni, meggyógyítani az utolsó évszázad sebeit (köztük a legsúlyosabbat, Trianont) és megindítani minden magyar ember egészségessé válását, személyes erkölcsi fejlődését. Mindezt ellenszélben végrehajtani azt jelenti, hogy nem tudunk tiszta lappal kezdeni. Nincsen tiszta lap. Nekünk úgy kell ezt az anyagilag és lelkileg elnyomorodott modern államot egészséges kultúrállammá alakítanunk, hogy ehhez a beteg államhoz tartozunk, annak polgárai vagyunk. Olyan a helyzetünk, mint akik – Albert Schweitzer hasonlatával élve – egy összeroppant katedrálist alapjaiban akarnak újjáépíteni a roppant épület súlya alatt. Ennek a helyzetnek a megoldásához kívánunk írásainkkal legalább egy parányival hozzájárulni.

Egy csodálatos művésznő emlékére íródott ez a könyv, Martzy Johanna művészetének felidézésére, saját hazájában, ahol sajnos elfejtették. Szeretném, ha tudnának Róla itthon is a zenészek, hogy volt a világ élvonalában egy magyar hegedűművésznő, aki meghódította a világot Amerikától Dél-Afrikáig.

Mátyást uralkodásának első felében lefoglalták a török ellenes háborúk és hódítások. Hírnevét egyrészt az oszmán expanziós törekvések visszaszorításával, másrészt budai udvarának humanista központtá alakításával vívta ki. A fiú, aki elnyerte a koronát, dicsőségben uralkodott több mint 30 éven át, szuperhatalommá tette országát és páratlan kulturális fellendülést indított útjára. Európa hírű könyvtárának létrehozásában kimagasló szerepe volt nevelőjének, Vitéz János kancellárnak és Janus Pannoniusnak, a pécsi püspöknek, aki itáliai bevásárló körútjai során nemcsak a király, hanem maga számára is vásárolta/készíttette a könyveket. Az Itáliában tanult Janus Pannonius/polgári nevén Csezmicei János a Hunyadiak korának és egyben a magyar humanizmus kiemelkedő alakja, az első magyar lírikus, a hazai latin nyelvű humanista költészet megteremtője: először írt a magyar tájról, édesanyjáról, mesteréről, barátairól, betegségéről, Mátyás király háborúiról…Több, mint 400 verset írt latin és görög nyelven (utóbbiak lefordítása még várat magára), sőt prózákat is. Mátyás trónra lépésének évében tért haza. Janus költészete nyomán megszületett a magyar humanista líra: legérettebb gyümölcseit lírai epigrammáiban, főként elégiáiban hozta Magyarországon. Janus a pécsi püspökség mellett különböző funkciókat, diplomáciai feladatokat töltött be a királyi udvarban. Mátyás király ellen a főurak lázadásához csatlakozott nagybátyjával együtt, mivel nem értett egyet Mátyás király nyugati hódításaival abban a korban, amikor délről a török fenyegetése állandó volt. Mátyás udvarában Attila-kultusz dívott, így Janus munkásságában fellelhető a hun öntudat, amely nemzeti önérzetében jelenik meg. Kegyvesztetten halt meg. Janus a humanista világi líra megteremtője és legkiemelkedőbb művelője, az első magyar költő, aki világhírnévre tett szert. Egy-két évtized alatt a török játszi könnyedséggel leigázta Magyarországot, amely nagyhatalomból prédává vált kiszolgáltatva az oszmán szultánoknak és a Habsburg császároknak. A történelem nagyon kevés példát ismer arra, hogy egy erős és gazdag állam ilyen gyorsan hulljon szét. Az Appendix rész a világháborúk poklát megjárt két szomorú sorsot mutat be.