Máshoz nehezen hasonlítható büszkeséget érez az ember, ha az ezer éve elporladt kéz írását silabizálva gond nélkül megérti azt, amit leírt oda az a másik, nagyon régen élt magyar. Érthetetlen, hogy ugyanakkor miért vagyunk ilyen közönyösek ezen irigylésre méltó kulturális gazdagság iránt? Pedig nem voltunk mindig ennyire közönyösek nemzeti múltunk aranynál többet érő, nyelvi hagyatékával szemben: az első, még kézzel írott magyar könyvet, amely 1440 körül készülhetett, 1925-ban a londoni Sotheby árverésén a magyar állam vette meg, hogy hazahozhassa, hogy ne kerüljön ismét idegen kézbe.||Ez a tanulmánykötet a magyar írásbeliség kezdeteitől Adyn és Szabó Dezsőn át Fekete Gyuláig vonultatja fel a magyar irodalom jeles személyiségeit és eseményeit.