Elhatalmasodott bennem az a belső bizonyosság, hogy nem szabad többé halogatnia az átélt, megtapasztalt, a múltban lepergett tények leírását, mert ezek hatása ma is tetten érhető - mondta az 1982 óta Németországban élő lelkész Dani Péter. - A kényszermunkatáborból való 1964-es szabadulásomtól kezdve 1982-ben bekövetkezett elüldöztetésemig egész Románia egy nagy börtön volt számunkra. A közvetlen környezetünkbe beépített besúgókkal az állambiztonsági hatóság mindent ellenőrzött. A házkutatás veszélye állandó volt. Elüldöztetésem után Németországban jóindulatúan figyelmeztettek, hogy a securitate itt is szaglászik utánam. Féltettem az otthon maradt öreg szüleimet, akik állandó rendőri zaklatásoknak voltak kitéve. Sajnos már egyikük sincs közöttünk, így nyugalmazott lelkészként elérkezettnek láttam az időt a bizonyságtételre, a vallomástételre.