De a puszta jóságért közülük sem emeli fel senki sem a szavát. Hej, pedig, ha így lehetne! Ha azt gondolhatnám, hogy az embereknek ez a fele mind mind a jóságtól van áthatva, s hogy az egyetemes jó javára mindenben utat engedne, akkor én is lángra lobbannék. Azonnal csatlakoznék hozzájuk, zászlót ragadnék, és masírozni indulnék ama rossz emberek ellen. Milyen könnyű is lenne akkor az élet. De mivel tudom, hogy zászlóvivő nyomomba egy olyan csapat lépne, amelyik csak a gazdagok koncáért viaskodna, harcolna, s mindössze csak annyi történnék, hogy addig tépik egymást, míg az erősebbik nem győz, s akkor aztán az visz mindent, így ezt nem tehetem.