Az akkori diák koronatanú. Olyan koronatanú, aki ott volt a pesti utcákon, szembeszegült a tank monstrumokkal, előbb harcos ellenfele, majd a csaták vesztése után foglya lett az agresszoroknak. Elfogták, elhurcolták. Hogy mégis itt van, hogy megélhette az elmúlt évtizedeket, hogy orvosként gyógyíthatott, hogy mostanság az erdélyi magyarság gondjain segíthet, azt - A szerencséjének? Nem! - Az Őrangyalának köszönheti. Igen, az Őrangyalának. Aki születése óta óvta, megmentette a halálos veszélyekben, s aki mindmáig nem feledkezett meg róla - hiszen egy őrangyal ezt nem is teheti meg! is teheti - és minthogy védence mindig is szerény volt, megírta helyette a bátorsága történetét. Hiszen az Őrangyal is '56 koronatanúja. Szakonyi Károly