„Ez a kiadvány öreg barátom, Chemez Árpád gyűjtésének köszönheti létrejöttét. Unokájával, Chemez Bálinttal karöltve rendszereztük az anyagot, majd döntés született: minden képeslap kapcsán megpróbálunk fölvillantani egy-egy érdekes szemelvényt az állattartó magyarság hagyományaiból, napi életviteléből.||||A könyvet Chemez Árpád (1921 - 2010) emlékének ajánljuk. Célunk visszavinni az olvasót az időben, több-kevesebb szóval szöget ütni a fejébe, hogy a képeslapok látványa, az információszikrák elmélyülésre késztessék, s így, ha szerencséje van, meghallhatja a gémeskútból emelkedő veder loccsanását, egy szép szál csődör nyerítését az elméjében, s tán megérti a régmúlt pásztorainak sosem hallott, szálkás beszédét.||||Chemez Árpád festőként is és faragóművészként is jól ismerte a fa, a szaru lelkét. A néprajz a vérében volt. Karakán, egyenes gerincű emberként ismertem meg. Ha le kellene írnom az alkatát, jellemét: úgy hiszem, bármikor modellt állhatott volna e képeslapok valamely alakjához... gyalog, vagy lovon”.||(Lenkei Tibor)