Az arámi nyelven íródott világhírű Esszénus Béke Evangéliumnak ez a harmadik könyve, az Esszénus Közösségek Elveszett Tekercsei. A mű óriási irodalmi, spirituális, filozófiai és poétikus értékű szövegek gyűjteménye, A könyvből megtudhatjuk, hogy a távoli ókortól fogva létezik egy csodálatos tanítás, amely alkalmazásában univerzális, és bölcseségében kortalan. Töredékei megtalálhatók a sumér agyagtáblákon, és olyan feliratokon, amelyek nyolc, tízezer évesek A szimbólumok némelyike még korábbi, a pleisztocén korszak végét jelentő kataklizma előtti időkből valók. Hogy azelőtt hány ezer éve létezett a tanítás, az ismeretlen. Azonban e tanítás tanulmányozása és gyakorlati alkalmazása újjáéleszt minden ember szívében egy intuitív tudást, amely nemcsak saját egyéni gondjait, hanem az egész világét is megoldhatja. Ezen tanítás nyomai majd minden vallásban és országban feltünnek. Ennek alapelveit tanították az ősi Mezopotámiában, Egyiptomban, Indiában, Tibetben, Palesztinában, Görögországban, és még számos országban. De a tanítást, legtisztább formájában az esszénusok misztikus közössége közvetítette, akik a Krisztus előtti III. szd.-tól a kereszténység III. szd.-ig éltek Palesztinában a Holt Tengernél és Egyiptomban a Mareotis-tónál. Tanításaik ezotérikus részei a következők: Az Életfa; az esszénus egyesülések az angyalokkal; a Hétszeres Béke, valamint mások. Exoterikus, vagy külső tanításaik az Esszénus Béke Evangélium Első Könyvében tünnek fel, valamint a nemrégiben felfedezett Holttengeri Tekercsekben.