A falu határában kidöntött magyar vésetű kereszt hiánya újabb munkára serkent. Most kell megörökíteni mindent, most, míg lehet, míg van mit, mert elszáll a hang, eltűnik az írás, és megfordul a nyelv. "Nadzs vétek, elvenni egy népnek nyelvét!"- montda Lujzikalugarban Anti bácsi. Ki tudja mi lesz ötven év múlva? Hiába a nyárra kiutazó táncházasok önkéntes lelkesedése, tanítása, hiába a rengeteg erőfeszítés, naponta kevesebben vannak, és eljön az idő, az utolsó csángó ideje, amikor már csak ő fog tudni csángó magyarul, mint Jugánban Marika néni. Olyan lesz, mint Amerikában Isi, az utolsó Jahi indián. Törzsét kiírtották, ő maradt egyedül életben, évtizedekig bujdosott, aztán 1911-ben felbukkant, vizsgálták, élő múzeumi tárgy lett, és persze meghalt hamar, tüdővészben.