A szerző életének nehéz, szenvedésekkel, csüggedéssel és reménnyel, élményekkel és érzelmekkel telített hat és fél éves korszakát dolgozta fel kötetében. A fekete-fehér grafikákkal illusztrált, három részre tagolt visszaemlékezésben elsőként az 1944 október 15-től a következő év áprilisának végéig terjedő időszak eseményei kerülnek bemutatásra. A szerző leírja, hogyan élte meg szemtanúként ifjabb Horthy Miklós elrablását, hogyan sorozták be a Hunyadi páncélgránátos hadosztály kötelékébe, hogy a rövid kiképzést követően Lengyelország és Németország véres csataterein küzdje végig a háború utolsó hónapjait. A második részben hadifogsága első időszakáról olvashatunk, melyet a donyeci Szverdlovszka sötét, elhanyagolt szénbányáiban, majd a kurszki nagy hadifogolytáborban töltött el. Számtalan fiatal magyar hadifogoly haláláról mesélnek e rész lapjai, valamint egy sikertelen szökési kísérletről is, melynek súlyos következményei lettek. 1947 április 5-től veszi kezdetét az utolsó, címadó rész, mely a szökés miatt a szovjet haditörvényszék által kirótt, kényszermunkatáborokban letöltött büntetés időszakáról szól.