1925-ben vették lajstromba a Váncza sütő-krémpor védjegyét, később pedig sokféle kitűnő magyar termék (sütőpor, vanillincukor, szalalkáli, főzős vanília- és csokoládéízű krémpor, hidegen kikeverhető krémek és pudingok) megalkotását. A nosztalgiakönyv Váncza József recepjeit az eredeti rajzokkal, új tematikus rendbe helyezve közli. A finomabbnál finomabb sütik elkészítésekor a konyhát az ínycsiklandozó illatok és a századelő varázslatos világa is átjárja.

Nemcsak lakatlan szigeteket lehet felfedezni, vagy ember-nem járta helyeket. Irodalmunk is tele van felfedezésre váró, elfelejtett szépségekkel. Ez Benedek Elek (1859–1929) rendkívül gazdag munkásságára is érvényes. Ez a könyv valódi irodalmi ritkaság, és utoljára 122 évvel ezelőtt jelent meg, de a benne leírtak ma is időálló értékei kultúránknak, iránymutatói mindennapi életünknek. Nem pedagógiai vagy orvosi szakkönyv ez, hanem szívvel, lélekkel írt, önélet­rajzi ihletésű elbeszélés-koszorú azokról, akiket a legjobban szeretünk, a kismamákról. Ők plántálják belénk a hitet, reményt és főként a szeretetet. Nem kitalált történetek ezek, hanem igaz történetek és megélt élmények, az író életének megtörtént eseményei, lélekkel, szívvel megírva. Ez a könyv is olyan írásokat tartalmaz, amelyekre igaz az író sokat idézett verses jelmondata: „Jézus tanítványa voltam gyermekekhez lehajoltam a szívemhez fölemeltem, szeretetre így neveltem.”11

n

A mindenkihez szóló állattörténetek egyik legszebbikét Felix Salten (1869–1945) osztrák írónak köszönhetjük, ami méltán tette világhírűvé. A számos nyelvre lefordított könyvből közel száz éve olvashatjuk a fiatal őz történetét, ami nem más, mint élet az erdőben. Ennek a csodálatos erdőnek a rejtett zugában született meg a kicsi őzgida, Bambi. A természet hű leírása során megismerjük az ezer hangtól csengő erdő és a színek kavalkádjában pompázó rét növény- és állatvilágát. A regény nyomon követi az újszülött őzike életét születésétől a gyermek­korán át a felnőtté válásáig. Míg nagytekintélyű Herceggé válik mindig tanul. Megismeri a barátságot és a szerelmet, a jót és a rosszat, megtanulja rettegni Őt, az embert. Az öreg herceg tanítása nemcsak Bambinak, hanem nekünk is szól: Az ember nem áll mindenek felett, Ő is legyőzhető.

*

A gyermekeit egyedül nevelő, korán megözvegyült édesanya nem mindennapi történetét olvashatjuk Gaal Mózes (1863–1936) regé­nyében. Megpró­báltatásokon, lemondásokon át halad a Zsámbó család élete a sokszori önfeláldozások útján.   Kora jelentős ifjúsági írója, Benedek Elek kortársa, nemcsak a 20. század elején nevelkedő ifjúságnak írta meg az anyai szeretet kivételesen szép példáját ebben a művében, hanem az utókor számára is maradandó érté­kűt alkotott.  Isten szeretete ragyogja át az édesanya szívét – ezzel az erővel, gondvi­seléssel és bölcsességgel vezeti gyermekeit a felnőtté válásig, a maradandó jóhoz, széphez és boldogsághoz. E nehéz, de nemes harcban az idegenként érkező, de szinte családtaggá váló nyugalmazott Virbula kapitány testesíti meg az önzetlen emberi segítséget.

A mogorva Mary kisasszony, aki soha senkitől sem kapott szeretetet, és soha senkit sem szeretett, Indiából egy hatalmas, elhagyatott angliai kastélyba érkezik, ahol ezernyi titok várja. Sok-sok bezárt ajtó, egy távoli síró hang, és kint egy magas fallal körülvett különös kert. Elhatározza, hogy az elhanyagolt kertet visszaállítja eredeti pompájába. Közben felfedezi a friss föld, a rózsák illatát, a szorgalmas munka örömét, és a csodálatos természettel együtt ő maga is megújul. Élményeit megosztja 'képzelt beteg' unokatestvérével is, aki egész addigi életét szobája magányában töltötte. A kisfiút is magával ragadja a rejtélyes kert, és Ő is hinni kezdi, hogy meggyógyulhat. A két gyermek hite csodákat tesz, és a fiú szomorú édesapjára végül nagy meglepetés vár.