Aki az előző két regényt már olvasta – sejtheti, hogy magyarságunk nagyjainak élete szokatlan megvilágításban tárul elénk. A Szerző kutatómunkáinak eredményeként az elhallgatott – elfeledett -, félretájékoztatott múltunk történései és azok szereplői új értelmet nyernek. Így már más szemmel tekintünk őseink döntéseire és azok következményeire. Megértjük, hogy a király elsősorban népe szellemi vezetője, majd katonaként fizikai védelmezője, aki az életét is feláldozná nemzetéért. IV. Béla királyunk, akinek 8 lány és 2 fiú gyermekéből kettőt boldoggá (Jolán és Konstancia), valamint kettőt szentté avattak (Kinga és Margit). Ez is bizonyítja, hogy hős királyunk, a családját is példaértékű normák szerint vezette. A tatárjárás történéseit bevallom, eddig csak az érettségi tétel- ként megtanultak alapján ismertem. Jó megfogalmazás, hogy – „az idő nem csak a jövőt lopja el, a múltat is”. Ez a könyv lehetőséget ad számunkra, hogy ne engedjük a múltunkat az idő homályában elveszni. Képzeletben visszautazva az 1241-42 évbe, izgalmakkal teli, lovagi erényeket felvonultató időszakot élhetünk át a könyv lapjain keresztül. Meghökkentő háttér-információk köszönnek ránk ismét, meglepő eseményekkel fűszerezve az egyébként sem unalmas korszakot. Megérthetjük, hogy a Magyar Korona nem ékszer, hanem kizárólagos és megismételhetetlen ajándék nemzetünk számára, amely tisztelete nem egy tárgynak szól. Zsámboki János eddigi munkái (és reméljük a következő művei) hiánypótlóak. Fantáziánk szárnyal az övével együtt és közben újra tanulhatjuk gyermekeinkkel együtt a történelmünket, melyre büszkék lehetünk. Ajánlom e könyv lapjait mindazoknak, akiknek fontos az igazság és hajlandóak a világ számára hihetetlenben is hinni.