Ez a könyv nem egy szokványos olvasókönyv, hanem inkább annak egy nemesebb változata, breviárium. Wittner-breviárium. Interjúk, beszédek, visszaemlékezése, internetes jó és rossz üzenetek, levelezés és költemények vannak benne, s a modern, mai szabadság minden igénye, amely sehol nem olyan gyötrő Európában, mint Magyarországon. - Ha van, jó, de ha nincs, ebéd után már nem is kell - mondja erre a posztkommunista elit -, legyetek igénytelenek, s tanuljatok meg kicsinek lenni. - A magyar létezés nem reménytelen - hangzik erre Wittner Mária válasza -, s történelmüket nem kell szégyellnünk. S hozzáteszi, mint 2001. évi parlamenti beszédében is tette, hogy aki a társadalom erkölcsi tőkéjét feléli, megérdemli, hogy kiközösítsék a társadalomból. "Ellenőrízve" - pecsételték rá a börtönlevelekre, "nem ellenőrízve" - pecsételheti rá a forradalom harcosnője a mai, a NagyRománia létrejöttét Budapesten ünneplő Nastaséval koccintó, a pártállam köpenye alól kibújt új elitre.