A második világháború során, különösen annak utolsó hónapjaiban Magyarország háború alatti területéről mintegy hatszázezren kerültek szovjet fogságba. A foglyok közel harmada civilként lett "hadifogoly". Az elhurcoltak hozzátartozói és az érintett települések elöljárói annak reményében tájékoztatták a kormányszerveket az elhurcolásokról, hogy a magyar kormány közben tud járni az elvittek kiszabadítása érdekében. A személyes hangvételű levelek és tudósítások alapján a civil lakosság részleges elhurcolásának folyamata meglehetősen pontosan nyomon követhető. A Külügyminisztérium Hadifogoly Osztályán összegyűjtött levelek az elhurcolás miatt bekövetkező családi tragédiákról, megtört életpályákról, titokzatos letartóztatásokról, valamint az üldöztetést túlélő zsidók újabb megpróbáltatásairól is tudósítanak. Ebből a hatalmas, 347 doboznyi forrásanyagból ad közre válogatást ez a kötet. Stark Tamás az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. Kutatási területe a Közép-Kelet-Európában 1938 és 1955 között lezajlott kényszerű népességmozgás története. A szovjet fogságba került magyarok sorsának feltárásával az 1980-as évek közepe óta foglalkozik. Számos egykori foglyot személyesen is alkalma volt megismerni, és sokukkal készített interjút az elmúlt évtizedek során.