Amikor a Ligmincha Magyarország elnöke, Zsámboki Olivia felkért e könyv fordítására és először vettem kezembe az angol eredeti példányt első gondolatom az volt, hogy „jó-jó, de mit adhat nekem ez a könyv, hiszen a szerzője nő, én pedig férfi vagyok”. Ám ahogy egyre jobban elmélyültem a könyvben rá kellet jönnöm, hogy ez a mű nem egy nő, hanem egy lélek - nem is csupán egy lélek, hanem rokonlélek - spirituális útjáról és felszabadulásáról szól, aki bátran és őszintén tárja elénk életét, kétségbeesését, kiút keresését, a saját démonaival való szembenézést a kötelékek alól való önnön feloldozását. Ugyanakkor e könyv nem csupán egy életrajzi regény, de nem is egy rózsaszín pompában lebegő tündérmese a spiritualitásról. Történetét olvasva Raven magával repít minket hollószárnyain olyan vidékre, ahová egyedül csak a legbátrabbak merészkednek, lelkünk legmélyére. Nem csak elrepít oda, de eszközöket is nyújt, melyek segítségével mi is szembenézhetünk démonainkkal, megérthetjük saját történetünket és feloldozhatjuk magunkat kötelékeink alól. Mindezt azért bátorkodom elmondani, hogy felhívjam férfitársaim figyelmét is, hogy amikor e könyv végére érnek már bátran kijelenthetik: „Ez jó mulatság, férfimunka volt”.