"Püthagorasz tanítványai között voltak exoterikusok, akiket a nagy udvarban tanított, és ezoterikusok, akik asztala mellé ülhettek, és vele élhettek. Az exoterikusoknak még szükségük volt figyelmeztetésre és beavatkozásra, az ezoterikusokon már a mérték tudata uralkodott, és már nem hallottak mást, mint belül a Pűthia hangját. Aki – mondja a püthagoreus hagyomány – , az emberi világ zsivaját önmagában tökéletesen el tudja hallgattatni, néha, pillanatokra, ritkán, sikerül semmi egyébre se figyelnie, mint a köldökén át áradó kozmikus létezésre, közvetlen tudomást szerez a világ életének természetéről, a szférák zenéjét hallja. Hallja, ahogy a számok énekelnek..." (Hamvas Béla)