Peter Pišťanek 1960-ban született Dévényújfaluban. A benne rejlő amatőr szakácsi potenciált már egész kis gyerekként felfedezte magában, mikor a Sunar márkájú tejport kakaóval összekeverve sikerült feltalálnia az instant kakaót. Tizenhárom évesen, a szüleinek főzte élete első gulyását – ennek elkészítését utóbb tökélyre fejlesztette. Nem szerette a rizsfelfújtat, a krumplis tésztát, a köménymagos levest, a köménymagos krumplit (úgy egyáltalán: a túl sok köményt), a kávét, a teát, a francia típusú penészes sajtokat, a grépfrútot és bármi keserűt. Imádta a gulyást, a bablevest, a lencsefőzeléket, az olasz tésztákat, az ementálit, az edamit, a hidegkonyhát, a fagylaltot, a Sauternes és Monbazillac környéki borokat, valamint a borpárlatokat Cognac és Armagnac környékéről. Jó társaságban nem vetette meg a Jalisco környéki tequilát sem. Az iskolai menzák és a katonai kantinok nagy ismerője és tisztelője volt. Ezek a szerelmek és ellenszenvek azonban egyszer csak platonikussá váltak, amikor vegetáriánus lett. Egy nagy informatikai cég marketingeseként szabad perceiben, melyeket átszőttek azok a gondolatok, hogy mit is ehetne még, szórakoztató könyvek írásával is foglalkozott. Művei között szerepel a Rivers of Babylon és a Skazky o Vladovi (Történetek Vladóról) című regénytrilógia, több kötetnyi elbeszélés és kispróza, számos publicisztikai írás. Magyarul a három elbeszélést tartalmazó Különcök című kötete olvasható. Pišťanek 2015-ben hunyt el Pozsonyban. Múlt századi hangulatú retró-szakácskönyv, amellett fokozhatatlanul közép-európai. Bundázott kvargli sonkával, csirke pilseni módra, Malakov-torta, Piłsudski-szelet, pozsonyi kifli, Sacher-torta, szarvasgulyás. Jobb, mint a korszak, amelyből vétetett! Váncsa István