Szent István korában, a magyar és az orosz keresztény államiság első évtizedeiben három testvér Magyarországról Kijevbe került, és rendkívüli sorsuk nyomot hagyott az orosz krónikákban. Magyar (Ugrin) György, életét feláldozva védelmezte urát, Borisz herceget. Magyar (Ugrin) Mózes szerzetest a keleti keresztények és a katolikusok is szentként tisztelik, hamvai a kijevi barlangkolostorban nyugszanak, de szobra van a vatikáni magyar kápolnában is. A legidősebb fivér, Magyar (Ugrin) Efrem alapította meg az egyik legősibb orosz kolostort, ahol magával együtt temettette el meggyilkolt testvére, György fejét, amit az 1919-ben történt sírfelbontáskor még megtaláltak. Hiteles történelmi adatok alapján elevenednek meg a könyvben elfelejtett hőseink - akikről mi magyarok szinte semmit sem tudunk - valamint a kor jelentős szereplői, az orosz irodalomban megszokott remek lélekrajzzal és csodálatos természetleírással.