A magyar katolicizmus ezeréves fellegvárának környezetében, az Esztergom vármegyei Kicsinden született, esztergomi gimnáziumot végzett, Dömösön és Pilismaróton szolgált Bozóky Mihály (1755-1829) egyházi zeneszerzőről és kántortanítóról adunk hírt. Bozóky nem állt be a magyar nyelvújítók seregébe. A régiek közül Balassa Bálint, Nyéki Vörös Mátyás és Faludi Ferenc egy-egy remekműve énekeskönyveiben megtalálható. Különös erővel és őszinte szenvedéllyel írta szent verseit és dallamait, irányt mutatva az utána jövő kántor nemzedéknek a régi megőrzésére, és a Szentháromság, valamint az istenszülő Mária dicsőítésére. A Szentírás énekelt történeteivel, a szavak erejével festett “Biblia Pauperum”-jával az olvasni nem tudókat, az Isten felé vezető útkeresésben bolyongó szegényeket, a népet célozta meg. Késő barokk – kora klasszicista énekeiből közel félszáz zeng a Kárpát-medencei, illetve a földkerekségen élő, magyar nyelvű katolikusok istenházaiban. A számos Mária-dicséret között a magyarok nemzeti énekének, a Boldogasszony Anyánk, régi nagy pátrónánk… kezdetűnek dallamát ő nyomtatta ki először a váci püspökség engedélyével 1797-ben. Tervei között szerepelt egy orgonakísérettel ellátott, országos hatású énekgyűjtemény megjelentetése, melyet halála hiúsított meg. – A szerző