A népeket és nemzeteket egymástól a nyelv különbözteti meg. De van mégis valami a nyelven kívül is, mi a nemzeteket egymástól megkülönbözteti; van valami a nemzetek háztartása, viselete étkezése, családi és társadalmi, közéleti és harci szokásaiban, mit azokra a nemzetek geniusa nyomott, azon nemzeti jelleg, mi az egyes nemzeteket jellemzi. S ez a magyarnál kiválólag megvan. A nemzeti szokások a nemzet szellemének stereotíp kifejezései. Nyelvben szokásban él a nemzet. S ha a nyelv s nemzeti irodalom művelése életfeltétel, szintén az a nemzeti szokások ápolása, nemesítése, hazafi kötelesség azok buvárlata, s ha viharok fenyegetik, azok szakadatlan emlegetése, hogy a fiatal nemzedék örökség gyanánt tekintse, mit neki a szerencsésebb utókorra kell hagynia. Ily szempontból vettem én fel e tárgyat.