Az álmodás művészete című könyvből megtapasztalhatjuk, hogy a különböző valóságok elérése a tudatos álmodáson keresztül a nagy varázslók leglényegesebb tevékenysége, hogy milyen ősi, csodálatos és néha veszélyes lények élnek közöttünk és Don Juan gyakorlatai hogyan teszik lehetővé két vagy több ember számára, hogy együtt álmodjanak és felfedező utakat tegyenek. ||Tanúja lehetünk a szellem egy olyan kalandjának, amilyet eddig még soha nem tapasztaltunk. Ez a könyv minden eddigi könyvnél hátborzongatóbb és tanulságosabb. ||Ezután a könyv után lehetetlen a világra úgy tekinteni, mint azelőtt.

A magyar-hun mondavilág kincsestárából merítő sorozat új, harmadik kötete a keleti hun birodalom kétezer éve feledésbe merült történeteit dolgozza fel. Réges-rég, amikor a hunok még a Nagy Faltól északra éltek, és évszázadokon át háborúban álltak a felemelkedő Kínai Birodalommal, hős vezéreik irányításával vakmerő hadjáratokat indítottak a mesés nyugat és a kies észak irányába. Bátor tanzsu és utódai erős birodalmat hoztak létre maguk is, a korszak minden íjfeszítő népét egyetlen szövetségbe tömörítve. De a sólyom népének és a sárkány nemzetségének háborúja nem csak a harcmezőn dőlt el; a kínaiak ravasz tervet eszeltek ki, hogy térdre kényszerítsék harcias szomszédaikat. A sólyom és a sárkány háborúja című kötet kétezer éves kínai krónikák alapján idézi meg ezt a mesés, számunkra mégis oly ismerős világot.

Borosjenői és szegedi gróf Tisza István történetét kevesen ismerik, pedig ő volt hazánk legjelentősebb és legtöbbet vitatott politikai vezetője a 20. század hajnalán. Ki volt ő pontosan? Milyen okok vezettek szörnyű tragédiájához? 1918. október végén a magyar állam gépezete megbénult; a politikát ezekben a napokban a fronton és az utcán formálták. A Nagy Háború véget ért, s a vereség bűnbakjának Tisza Istvánt, Magyarország első világháborús miniszterelnökét kiáltották ki, akit október 31-én Hermina úti villájában gyilkoltak meg máig tisztázatlan körülmények között. A gróf korábban országgyűlési képviselő,a MagyarKirályság miniszterelnöke először 1903 és 1905 között, majd 1913 és 1917 között (egyben a király személye körüli miniszter), továbbá a Képviselőház elnöke 1912 és 1913 között, valamint több alkalommal a horvát-dalmát-szlavón tárca nélküli miniszteri tisztséget is betöltötte. A Magyar Tudományos Akadémia tagja. Politikai nézetei szerint az osztrák-magyar dualista rendszer fenntartásának volta híve, valamint az akkor elterjedt liberális-konzervatív konszenzus képviselője, ezáltal egyszerre volt híve a joguralomnak, a parlamentarizmusnak és az alkotmányos monarchiának, ugyanakkor ragaszkodott az arisztokrácia és a dzsentri vezető szerepének és a korlátozott szavazati jog rendszerének fenntartásához is. Véleménye szerint csak ezek révén maradhat fenn a nemzeti kisebbségekkel szemben a magyar szupremácia, a hagyományos társadalmi rend és kultúra. A szerző szavaival:Tisza István száztizenhat éve alussza örök álmát, a róla szóló irodalom óriási, ám a megítélésében ennek ellenére nincs megnyugtató egyetértés. Ma is akadnak, akik megosztó személyiségnek tartják. Ez nem Tisza István hibája, hanem a történész társadalomé, amely saját megosztottságánál fogva megosztó.A Tiszával foglalkozó, általam forgatott művek szerzőinek csaknem mindegyike kortársa volt a jeles politikusnak. Ennélfogva szinte testközelből érzékelhették munkásságának hatását, láthatták azt a heroikus küzdelmet, amelyet a világháború előtt és alatt folytatott ellenfeleivel, azzal az anarchista baloldallal, amely könyörtelenül és állhatatosan dolgozott az elpusztításán, a bajba jutott ország tönkretételén. Olyan írók, történészek, költők és emlékirat szerzők műveit forgattam, mint például Szász Károly, gróf Apponyi Albert, Herczeg Ferenc, Ady Endre, Szekfű Gyula, TormayCécile, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Siklóssy László, Reményik Sándor, Horánszky Lajos, Clair Vilmos, Jánossy Dénes, Hardy Kálmán, báró Lukachich Géza, Angyal Dávid, Berzeviczy Albert, Hóman Bálint, gróf Bánffy Miklós, továbbá Makkay János, Raffay Ernő, Litván György és mások.Mindezekhez kiegészítésként került be a forrásértékű Függelék, amely közli Tisza István 1894-es és 1903-as naplóját, két történelmi tanulmányát, továbbá a QR-kóddal letölthető Tisza titkos levelezést Ferenc Józseffel, IV. Károllyal és a Monarchia legfőbb vezetőivel.

Termék tartalma: Szurmay Sándor magyar királyi honvédtiszt, gyalogsági tábornok, 1917-18-ban honvédelmi miniszter, 1941-től vezérezredes első világháborús visszaemlékezéseit korábban kötetben ki nem adott írások, beszédek és interjúk egészítik ki. A szerző szavaival: a harctéren 1914. november 24-től 1917. március elejéig, mint hadseregcsoport- és hadtestparancsnok működtem, itthon azután a háború végéig pedig, mint honvédelmi miniszter. Munkám anyagát nem időszerinti sorrendben, hanem inkább az élmények anyaga szerint mozaikszerűen csoportosítottam. A képek részleteit azonban az eszmei háttér mégis egységbe fogja össze. Akik nem voltak a harctéren és nem látták közvetlenül a háborút, azok előtt e munka olvasása során a megszokott emberi élettől teljesen elütő új világ nyílik meg. Azok, akik harctéren nem voltak, most pedig a fórumon vannak és szavuk az ország sorsára több-kevesebb súllyal esik latba, hasznosat is olvashatnak benne. Legfőképpen azonban a fiatal nemzedék tagjai forgathatják haszonnal, akik a jövőben a haza védelmére lesznek hivatva, hogy elődeikhez híven, a jövőben ők is dicsőséggel állhassák meg helyüket. Hadd tudják meg, milyen az élet a harcok színterén, mily feladatok megoldása vár rájuk és mily megrázkódtatások fűződnek a háborúhoz.Legyünk ugyanis tisztában azzal, hogy nem békeszeretetünk dönti majd el azt, hogy viseljünk e háborút vagy nem. Mutatja ezt minden világháború, melyben békeszerető államok teljesen akaratuk ellenére sodródnak a háborúba. El kell készülnünk arra, hogy ez megtörténhetik velünk is, még sokkal nehezebb és öldöklőbb viszonyok között, mint a világháborúban, a ránk zúdítható végzet csapásával szemben tehát felkészülten kell állanunk mindenkor a múltak tanulsága alapján. 1919. február 23-án Károlyi Mihály miniszterelnök utasítására a belügyminiszter elrendelte a tábornok letartóztatását, mert a polgári forradalom vívmányaira veszélyes egyénnek tekintette. Háborús bűnösség címén másnap letartóztatták, őrizetbe vették, 26-án Szentgotthárdra internálták. A köztársasági kormány hasonlóan járt el August von Mackensen német tábornaggyal szemben is, akinek a Balkánról Magyarországon át visszavonuló hadserege a magyar kormány támasza lehetett volna a Tiszántúlra bevonuló román csapatok ellen. 1920 februárjától Szurmay összekötő tisztként működött a Magyarországot megszálló francia hadsereg katonai bizottságánál.1921-ben visszavonult az aktív szolgálattól. Az elsők között vették fel a Vitézi rend tagjainak sorába. Budapesten élt, több könyvet írt, a fontos hadászati és hadtörténeti munkák mellett kedvtelésből vadászati értekezéseket is kiadott. 1941-ben magyar királyi vezérezredessé léptették elő. Vitéz uzsoki báró Szurmay Sándor vezérezredes 1945. február 26-án hunyt el Budapesten, nyolcvanöt éves korában. A Kerepesi úti temetőben helyezték örök nyugalomra. Szurmay Sándor

Széki gróf Teleki Pál 1939. február 16-án másodszor lett Magyarország miniszterelnöke. A tragikus véget ismerjük... de hogyan gondolkodott feladatáról, az ország lehetőségeiről, a nemzetközi és elsősorban európai politikáról a tudós-politikus? Az mind kiderül e rendkívüli kötetből, mely Teleki 1939-ben elmondott kilenc beszédét tartalmazza. Okos, alapos beszédek ezek, rendkívüli éleslátásról és tudásról árulkodnak, egyszerre kis magyar történelmi-történeti összefoglalók és remek külpolitikai elemzések, miközben a magyar lelkiség, a nemzethez tartozás és a hagyományaink tisztelete a fő vezérelv valamennyi témánál, legyen az a Szent István-i állameszme vagy a Kárpát-medence nemzetiségi kérdésköre. S bár a gondolatokat emberöltővel ezelőtt fogalmazta meg Teleki, számos megállapítása, geopolitikai éleslátása ma is érvényes, noha a második világháború óta igencsak megváltoztak az európai erőegyensúlyok. De ne feledjük, Teleki földrajztudós volt, aki tökéletesen értette a kontinens múltját. Az a pillanat, amely már több kormányválság alkalmával kísértett, bekövetkezett: át kellett vennem a kormány vezetését. Az az érzésem, hogy a nemzet részéről egy bizonyos bizalom kísér, ami nélkül nem is mertem volna ideállani. De nem álláshoz való ragaszkodásnak a vágya az, ha én mindjárt az elején azt kérem a nemzettől, hogy ne legyen ez a bizalom ingatag, ne legyen a napi eseményektől, a mindnyájunkra súlyosbodó nehézségek kisebb vagy erősebb nyomásától befolyásolt. A nemzet legyen meggyőződve: ha magyar ember mer erre a helyre állni, át kell éreznie mindazt, amit a nemzet érez, szenved és akar, és úgy kell végeznie kötelességét, mint a nemzet bármely más fia, akit ideállítanak. Egyáltalán kívánatos volna, ha mindnyájunk közös munkájában, közös életünkben, ami nem egyéb magánál az élő nemzetnél, a nemzet minden tagja egynek érezné magát a többivel. Én magam így érzem. Tizennyolc év után állok ismét erre a helyre. Akkor romok felett állottam egy rendes kormányzat előkészítőjeként: romok eltakarítására vállalkoztam. Ma tizenkilenc esztendős tapasztalat áll a nemzet mögött, de magam mögött is. Tapasztalat önmagunkról, tapasztalat szomszédainkról, Európáról s a világról, lelkiekről és anyagiakról abban a világban és abban a korban, amely a világháború óta van kialakulóban. Akkor utat kellett vágnom, most úgy érzem, utat kell mutatnom, és különösen az az érzés tölt el, hogy a lelkeket kell új útra vezetnem.

Az irodalomtörténet által gyakran a XX. századi magyar - és bátran mondhatjuk: európai - irodalom egyik legfontosabb regényének is nevezett Karneval Hamvas Béla legfontosabb és legnagyobb szabású műveinek egyike, a "tízezer bőrű tűzgyermek", vagyis a Lélek átvalósulásának története, "sorskatalógus", avagy - miként Hamvas mondja - a "nagy tükör, amelyben önmagam teljességét megnézem és lemérem a derű és a humor jegyében. Teljes önlátomás, világ-, sors-, életlátomás, és teljes felszámolás." Ez a karnevál tehát utazás lényünk középpontja felé, s mint ilyen, a mítosz, mese és az eposz hagyományos toposzait eleveníti föl a hajóra szállás, vándorlás, pokoljárás képeiben. Nemcsak az eposz elevenedik meg ezekben az alakzatokban, hanem a különböző regénytípusok szerkezeti-kompozíciós váza, struktúrája is: a Karneval megidézi például a hagyományos családregény, a fejlődésregény és a detektívregény cselekményszövését, ugyanakkor ez a besorolás,meghatározási kísérlet sem meríti ki e szöveg maximális körülírhatóságát. A Karneval szövevényes regényvilága, fugato-története olyan mondattal kezdődik, aminek hiányzik az eleje, utolsó mondata pedig félbemaradt. Vagyis időtlen, le nem záruló beszélgetés ez, amely a szétszóródás helyett jelenlétet és találkozást hozó személyes szót remél. A Karneval mind a nyelvhez, mind a mítoszhoz való viszonyulása tekintetében a James Joyce utáni regényírás jelentős állomása. Humoros és szellemes, váratlan fordulatokban gazdag, ugyanakkor mély és elgondolkodtató, önvizsgálatra ösztönző. A regény világa, minden felhőtlennek tűnő könnyedsége ellenére többszörösen összetett (társadalomrajz, groteszk paródia, szimbolikus jelentésréteg) - a különböző rétegek között azonban tökéletes egyensúlyt és megfelelést találunk. A mű alapmotívuma és egyben legfontosabb szála az önkeresés. Ezzel pedig a Karneval még egy lényeges funkciót lát el: segít eligazodni a létezés zűrzavarában. Értelmet ad mindazoknak a dolgoknak, amelyek a világban történnek - mindannyiunkkal. A regény befejezése óta (1950) eltelt mintegy hetven év alatt egyszer sem kapta meg azt a rangjához méltó lehetőséget, hogy a Hamvas Béla által megálmodott egykötetes, klasszikus formában jelenhessen meg. Kiadónk ezt a több mint fél évszázados hiányt szeretné most pótolni.

Termék tartalma: Könyvem tizenöt éves kutatómunka eredménye. A munka célja az volt, hogy az 1914-1915 fordulóján zajló nagy Kárpáti csatát minél részletesebben bemutassam, vagyis a magyar határok mentén, az észak-keleti Beszkidekben zajló harcot, amely egyrészt Przemysl felmentéséért, másrészt az orosz tömegek beözönlése ellen folyt. Óriási küzdelemről volt szó, ha ehhez a poroszországi eseményeket is hozzávesszük, akkor magasan felülmúlta a nyugati front veszteségeit. A kárpát-védelem gerincét a magyar honvéd gyalogezredek jelentették, ezért könyvemben rájuk koncentráltam, de a magasabb hadvezetés szerepét, a németekkel folyatott vitákat is sorba vettem. Kiemelten foglalkoztam Szurmay Sándor tábornok szerepével, akit a kárpáti győzelem kulcsfigurájának tartok. A limanovai csatával kapcsolatos, eddig nem publikált részleteket is igyekeztem bemutatni. Szakmai lektornak Stencinger Norbertet, a nagyhaboru.blog alapítóját és szerzőjét sikerült megnyernem. Egy tudományosan megalapozott, de mindenképpen olvasmányos könyvet igyekeztem készíteni, nem csak egy tanulmánykötetet. Részlet a Bevezetőből: Az osztrák-magyar vezérkari főnök, Conrad von Hötzendorf 1914 nyarán szűk baráti körben megjegyezte, hogy a háborút 1908-1909-bem nyílt kártyákkal is meg lehetett volna kísérelni, majd 1912-1913-ban is voltak sanszai a játéknak, mostanra viszont ez egy va banque játékká vált. Va banque, vagyis minden összeget egyetlen számra feltenni, ami óriási kockázattal jár, hiszen minden pénzünket elveszíthetjük. Conrad vezérkari főnök tömör helyzetértékelése rendkívül pontos volt, hiszen nála jobban kevesen ismerték az Osztrák-Magyar Monarchia hadügyi helyzetét és az ellenfeleket. A Monarchia a lehető legrosszabb feltételek mellett kezdte meg a világháborút, amely számára azonnal kétfrontossá vált, mert a Szerbia ellen megindított büntetőexpedíciót nem állították le, amikor kiderült, hogy az oroszok is megindultak. Elsősorban pénzügyi nehézségek okozták, hogy nem történt meg a magyar honvédség teljes felszerelése és átképzése modern hadászati taktikára, mert a felelőtlenül ostoba, tizenhat éven át (1896-1912 között) tartó ellenzéki obstrukció szabályosan elszabotálta a magyar haderő reformot, amelynek a hiányosságait aztán a frontkatonáknak kellett megszenvedniük. A Véderőtörvény megszavazására akkor került sor, miután Tisza István letörte az obstrukciót és annak vitája is majd egy évig, 1912 júniusáig elhúzódott. Az ilyen jellegű hadseregfejlesztést a román, szerb parlament percek alatt elfogadta. Egy tökéletesen felszerelt honvédség ismeretében talán az antant nem a háborút választja, bár túlerejük ismeretében ez sem kizárt. A kötetet százoldalas képmelléklet egészíti ki.

A Pesti Srácok oknyomozó újságírójának, a Pesti TV műsorvezetőjének leleplező könyve! Havas Henrik perelte a szerzőt, de elbukott. Más nem is próbálkozott. Felesleges, a tényekkel, a cikkekkel, a titkosszolgálati dokumentumokkal nehéz vitatkozni. Inkább lapítanak, a szocialisták egykori bábmestere, Gyárfás Tamás pedig már az ítéletére vár. Megöregedtek, látszólag elszállt az erejük. Egykor a média és az ország urai voltak, ma már nagyjából senkik. De hogyan építették fel magukat, hogyan építették fel őket, hogyan érték el, hogy a sajtó szinte teljes része az MSZP-nek és az SZDSZ-nek engedelmeskedjen, és megtámadjon mindent, ami magyar, nemzeti, antikommunista vagy egyszerűen csak más? A könyv szerzője népszerű sorozatot írt az átmentett médiáról, ezt tárja most olvasmányos, szórakoztató stílusban az olvasók elé. Átszerkesztve, újragondolva, kiegészítve. Csak az olvassa el, akit érdekel, hogyan mentette át magát az egykori politikai, gazdasági, és médiaelit, hogyan fonódtak össze a szálak, hogyan működött a hálózat, avagy a Vörös polip, ahogyan mások nevezik. Csak az olvasson bele, akit érdekel, miért nem értük utol soha Ausztriát, és valójában, miért nem volt erre esélyünk soha. Feltűnik a könyvben az igazi Virág elvtárs, Grósz Károly, Havas, Gyárfás, Mester Ákos, az ÁVH-s Vajda Péter, a titkosszolgálat különböző tisztjei, megannyi befolyásos és kártékony figura. Játszmáznak, szervezkednek, amelyeknek az ország issza meg a levét. Ez a múlt, de csak most kezdjük megismerni

A második világháború egyik utolsó jelentős harcai részben a Vértes hegységet sem kerülték el. Budapest védői 1944 decemberétől 1945 februárjáig komoly szovjet erőket kötöttek le, ugyanakkor a Vörös Hadsereg szintén hatalmas kontingenssel vonult fel a Vértestől délre, hogy megtörje a német és magyar csapatok ellenállását és ezt követően elindíthassa a Bécs irányú támadó offenzíváját. A szovjet hadvezetést ebbéli törekvésében főleg a német seregtestek akadályozhatták meg, a leharcolt 1. huszárhadosztály és a 2. páncéloshadosztály harcolva vonult vissza. Jóllehet az általános hadihelyzet a főváros körülzárása után - a korabeli szlogent idézve - "reménytelen, de nem kilátástalan" volt, egyes magyar honvédcsapatok mégis valami megmagyarázhatatlan hősiességet és bátorságot tanúsítottak a végső küzdelemben. Könyvünk egyedülálló és egyben hiánypótló. Tudomásunk szerint először fordul elő, hogy egy történész és egy amatőr hadirégész fog össze annak érdekében, hogy egy történelmi eseményt több oldalról feltárjon. A könyvünkben a hazai, a német és orosz levéltárak dokumentumainak feldolgozásán kívül teret adunk a szovjet katonák háborús visszaemlékezéseinek is. Betekintést kaphatunk a magyar és a szovjet katonák lövészárkokban töltött mindennapjairól. Írásaik által megelevenednek a Vértes hegységben lezajlott harcok helyszínei, az egykori védelmi állások. Az egykori hadszíntér kutatói a helyszíneken megtalált nyomokat és tárgyakat, mintegy "korabeli bűntény" helyszínét kutatva elemzik. A feltárt tárgyi emlékek bizonyítják az ott történt eseményeket.

Atilla és a hunok szerepe az emberiség történetében a modern kultúra talán legnagyobb fehér foltja. Ebben a könyvben feltárul ez a köztudatból mesterségesen kirekesztett történelmi valóság a maga eredeti összefüggésrendszerében. Atilla és a hunok kulcssze

A TARTALOMRÓLA könyv első része az az ókeresztény szarkafágokra faragott domborműveken megőrzött jelenetet eleveníti fel, amikor a három mezopotámiai mágus megérkezik Máriához és Jézushoz.A második rész a Szent Korona részletes elemzésével, egy detektívregény módszerét követve igyekszik a korona legendás történetét földeríteni. Mikor és ki készítette és kinek a számára? Ki akarta megszépíteni és ki akarta megrontani? Mi köze van a magyarsághoz? Mi köze van Jézushoz?A harmadik rész egy színmű, amely a hun Attila király és I. Leó pápa történelmi jelentőségű találkozását dolgozza fel.A záró fejezet egy Attila királyról szóló történet.

Városi séták, erdei túrák Kulturális élet, fesztiválok Népi feredők, mofetták, barlangok Helyi legendák, érdekességek Székely gasztronómia, kóstolók Vendéglők, kávézók, romkocsmák Válogatott szállások, vásárlási tippek

Az Erdély-trilógia izgalmakban bővelkedő második része a nagy fejedelmet, Bethlen Gábort, Erdély talán legnagyobb formátumú uralkodóját állítja az események középpontjába, akinek köszönhetően "Tündérkert" gazdasági, kulturális és diplomáciai tekintetben egyaránt aranykorát élhette. Felesége, Károlyi Zsuzsanna, a klasszikus fejedelemasszony első mintaképe, férjének bizalmasa, segítőtársa, gyakran helyettese is volt. Szigorú erkölcsösségét, vallásosságát, gyenge egészségét a regényben a káprázatos szépségű, szenvedélyes és életerős Báthory Anna ellensúlyozza, aki az előző, meggyilkolt fejedelem húga, és aki meghódítja Bethlen szívét - súlyos dilemma elé állítva ezzel a megfontoltságáról híres férfit. Bethlen hatalomra jutásának kezdeti időszakáról olvasva szembesülhetünk vele, milyen döntéseket kellett meghoznia a fejedelemnek mind erkölcsi, mind politikai szempontból egy olyan korban és közegben, ahol a forrongó intrikák és gyilkos indulatok nem ismertek semmilyen határt.

Festőművész, és tanárként kötelességemnek éreztem, hogy megírjam ezt a könyvet. Kiállítások kapcsán sokszor szembesültem, hogy a festészet iránt érdeklődők körében is sokszor tették fel azt a kérdést nonfiguratív képekkel kapcsolatban „ hogy mit ábrázol?” Ma Magyarországon nem tudok olyan ismeret terjesztő anyagról, amely ilyen irányú eligazodást jelentene a hétköznapi emberek számára. Általános iskola nyolcadik osztályában is tanítottam, ott szóba került a modern művészet. Úgy érzem hiánypótló ismeretterjesztő írásról van szó, melyben sok érdekesség mellett a giccs fogalma is szóba kerül. Sok színes illusztrációval támasztom alá mondanivalómat. A könyvemet tehát az átlagembereknek írtam, remélem lesz rá érdeklődés.

"Sokunkban felmerül a kérdés: hidrogén-peroxiddal gyógyítani? Lehetséges ez? Igen! Az utóbbi évek tudományos felfedezései és az ez irányban végzett orvosi gyakorlat arról tanúskodik, hogy a hidrogén-peroxid igen sok emberi betegség hatékony gyógyítója. Az eddig toroköblögetésre használt és sebfertőtlenítő hatásáról ismert szerről mára kiderült, hogy tisztítja a véredényeket, képes oxigénnel dúsítani a vért, így alkalmazhatjuk a szív- és érrendszeri betegségek gyógyítására; fertőtlenítő hatása révén eredményesen veszi fel a küzdelmet a szervezetünket fertőző mikroorganizmusokkal szemben; használhatjuk a gyulladásos betegségek ellenszereként, de az onkológia betegségekre is hatékony gyógyszer. A könyv részletes gyakorlati útmutatókat tartalmaz a hidrogén-peroxid alkalmazásáról, úgy külsőleg, mint belsőleg. A szerző példák sokaságán keresztül mutatja be a szerrel való kezelések eredményeit, gyakorlati tanácsokkal látja el olvasóit. Nem csak figyelemfelkeltő ez a könyv. Megírását hosszú ideig folytatott tudományos kutatások eredményeinek tanulmányozása előzte meg. Gyógyításaik során hasznosíthatják természetgyógyászok, valamint más alternatív gyógyítok is."

*

Abaúj-Torna vármegye Magyarország felvidéki része 1881 és 1945 között. A vármegye északi része ma Szlovákia, míg déli része Magyarország területén fekszik. Abaúj vármegye és Torna vármegye egyesítésével jött létre.

Bisztray György székely népmesegyűjteménye hűen tükrözi a székely ember furfangosságát és bölcsességét. Az ízes nyelvezet, amin a mesék megszólalnak, még jobban tükrözik annak a kornak a stílusát és látásmódját, amely időszakban azok keletkeztek. A mesék nem csak a gyermekek számára íródtak, hanem a felnőtt olvasók is sokat okulhatnak azok szelleméből.

Természetadta kincseinkben, eredetiségekben és különlegességekben oly gazdag székely földünknek jellemző s valódi nemzeti kincset képező vonása az, hogy lakói a régi nemzeti sajátságokat nyelvben, szokásokban és műipari tekintetben, dacára kiválóan tanulékony jellemüknek, sokkal inkább meg tudták tartani a civilizáció egyenlítő és összeolvasztó erejével szemben, mint hazánk bármely vidéke. Nyelvész úgy, mint történész, archeológus úgy, mint művész és műiparos , kimeríthetetlen kincses házát találja itt régi és ma is létező nemzeti sajátságainknak s műemlékeinknek. A tájszólások, mondák, népszokások, helynevek, egy szegényes falusi templom és egy régi nemesnek ládafiókja: mind-mind élő tanúi a múltnak, és adat nemzetünk s fajunk történetéhez. A rohamosan haladó civilizáció ugyan eljutva a legelrejtettebb zugba is, sok sajátságos vonást kezd már eltörölni nemzeti művelődésünk nagy kárára, melyek azonban ma még kevés munka és fáradtság árán megmenthetők az enyészet és örök feledéstől. Ily elenyésző s lassanként feledésbe menő nemzeti kincs a sajátos régi tradíciókon nyugvó magyar díszítési modor is, melyet a puritán egyszerűség s az idegen szeretete már majdnem teljesen elölt, de annyi bizonyos, hogy a gyakorlatból egészen kiszorított.

A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában

Ebben a könyvben gyönyörű írások fordításai olvashatók, melyek utat mutatnak az egyszerűséghez vezető, mindig nyitva álló ajtóhoz.

A felejtés, a tudatlanság, a gyávaság, a meggondolatlan és hibás politikai döntések ára iszonyatos: Százezrek halála, országcsonkítás, Trianon, szovjet megszállás, negyvenöt évi kommunista diktatúra. Orvos vagyok és író. Írói felelősségemet fölvállalva tárom az olvasók elé a második világháború szörnyűségeit, amit történelmi regényem tizenhat éves főhőse átélni kényszerült, akit e súlyos időkön Istenbe vetett hite, a családja, a barátai és embertársai iránt érzett szeretete segített át, s aki soha nem adta fel a néha csak hajszálon múló túlélés reményét. Kísérjük hát végig őt azon a könyörtelen úton, ami egy idillikus nyári evezés hangulatából, az 1944. évi légitámadások életveszélyén s a náci terror brutalitásán át, Budapest ostromának poklába vezet! Remélem, hogy akik elolvassák ennek a tinédzsernek a történetét, olyan képet kaphatnak erről a korszakról, ami úgy vésődik a szívükbe, hogy életre szóló tanulságul szolgáljon nekik! Szele György

Egy nemzetet nem csak történelme, művészete és kultúrája határoz meg, hanem ételei, azaz kulináris tudománya is. Milyen ételeket eszünk, azok hogyan készülnek, milyen fűszereket használunk, mit és mivel fogyasztunk – tehát a gasztronómia együttesen alkotja mindezt –, nem beszélve a tálalásról.A szerező így foglalja össze konyhaművészetét: „Könyvem megírásánál idegen kútfőket nem használtam, van énnekem ennél sokkal jobb útmutatóm, a saját tapasztalásom. Első férjem ugyanis dúsgazdag földbirtokos volt, nyílt házat és szakácsot tartott. Már akkor érdeklődtem a szakácsművészet iránt, nem elégedtem meg azzal, hogy a különféle jó étkeket csak megízleljem, hanem a készítési módját is megtanultam, amely körülmény engem arra képesített, hogy könyvemet egyedül a magam erejéből írhattam meg.”Jelen kötet az 1896-os „Magyar nemzeti szakácskönyv ezeregy vénnyel és leírással” című kiváló szakácskönyv újra kiadása. A ma már szinte fellelhetetlen gyűjtemény a maga nemében az igazi kuriózumok sorába tartozik.

A népszokások egybegyűjtése, régi óhajtása nemzeti irodalmunknak. A szokások, melyeket itt bemutatunk, nemzetünk szellemének kifejezései. Nyelvben, szokásban él a nemzet – mondja Kővári, s míg a nyelv, nemzeti irodalom művelése, életfeltétel; szintén az a nemzeti szokások ápolása, nemesítése; hazafiúi kötelesség ezeket kutatni, s ha viharok fenyegetik azt, fiatal nemzedéknek emlegetni, hogy öröksége gyanánt tekintse.E gyűjtemény hazánk több és különbféle vidékeiről van kiszemelve. Hol a szokások hívebben megőrizve, vagy bővebben kifejtve gyakoroltattak, ott mi is terjedelmesebben írjuk le azokat; míg az elhagyottakat, vagy eredet nélküliségük miatt nagyjából fennlevőket rövidebben közöljük.E gyűjteményből tanulmányozhatjuk azt is, mint keletkeztek a házasságok, hogy függtek a fiatalok szüleiktől, mily patriarchális élete van a nemzetnek, mily határtalan hatalmat bírt az atya gyermekein, ez úton mint keletkeztek a násznagyságok, a házassági kötésen, leánykiadáson mily hosszasak voltak az alkudozások stb…Réső Ensel SándorA gyűjtemény az 1866-os kiadás hasonmása.