Az irodalomtörténet által gyakran a XX. századi magyar - és bátran mondhatjuk: európai - irodalom egyik legfontosabb regényének is nevezett Karneval Hamvas Béla legfontosabb és legnagyobb szabású műveinek egyike, a "tízezer bőrű tűzgyermek", vagyis a Lélek átvalósulásának története, "sorskatalógus", avagy - miként Hamvas mondja - a "nagy tükör, amelyben önmagam teljességét megnézem és lemérem a derű és a humor jegyében. Teljes önlátomás, világ-, sors-, életlátomás, és teljes felszámolás." Ez a karnevál tehát utazás lényünk középpontja felé, s mint ilyen, a mítosz, mese és az eposz hagyományos toposzait eleveníti föl a hajóra szállás, vándorlás, pokoljárás képeiben. Nemcsak az eposz elevenedik meg ezekben az alakzatokban, hanem a különböző regénytípusok szerkezeti-kompozíciós váza, struktúrája is: a Karneval megidézi például a hagyományos családregény, a fejlődésregény és a detektívregény cselekményszövését, ugyanakkor ez a besorolás,meghatározási kísérlet sem meríti ki e szöveg maximális körülírhatóságát. A Karneval szövevényes regényvilága, fugato-története olyan mondattal kezdődik, aminek hiányzik az eleje, utolsó mondata pedig félbemaradt. Vagyis időtlen, le nem záruló beszélgetés ez, amely a szétszóródás helyett jelenlétet és találkozást hozó személyes szót remél. A Karneval mind a nyelvhez, mind a mítoszhoz való viszonyulása tekintetében a James Joyce utáni regényírás jelentős állomása. Humoros és szellemes, váratlan fordulatokban gazdag, ugyanakkor mély és elgondolkodtató, önvizsgálatra ösztönző. A regény világa, minden felhőtlennek tűnő könnyedsége ellenére többszörösen összetett (társadalomrajz, groteszk paródia, szimbolikus jelentésréteg) - a különböző rétegek között azonban tökéletes egyensúlyt és megfelelést találunk. A mű alapmotívuma és egyben legfontosabb szála az önkeresés. Ezzel pedig a Karneval még egy lényeges funkciót lát el: segít eligazodni a létezés zűrzavarában. Értelmet ad mindazoknak a dolgoknak, amelyek a világban történnek - mindannyiunkkal. A regény befejezése óta (1950) eltelt mintegy hetven év alatt egyszer sem kapta meg azt a rangjához méltó lehetőséget, hogy a Hamvas Béla által megálmodott egykötetes, klasszikus formában jelenhessen meg. Kiadónk ezt a több mint fél évszázados hiányt szeretné most pótolni.
A mű a zen buddhizmus hagyományaira fűzi fel az kínai írásbeliség fejlődését a csont és pecsétírástól, a bambusz, majd a papír megjelenésével areisho, vagyis az udvari íráson keresztül a különféle stílusok megjelenéséig.
A Szt. István alapította Erdélyi püspökség idén, 2009-ben ünnepli ezeréves fennállást. Egy évezred alatt a magyarok és a szászok a történelmi Erdélyben ezernyi pompás műemléket alkottak. Kötetünkben a legszebb, legkülönlegesebb félszáz középkori templomot, azok építészeti és képzőművészeti értékeit mutatjuk be soha nem látott részletességű, mintegy 700 fotóból álló képanyaggal.
Talán mindenki eljut egyszer oda, hogy megkérdezi önmagától: Ki vagyok én, mi vagyok én?
Ehhez többnyire meg kell öregedni, ezért aztán a válasz az önelszámolás formáját ölti, ami rendre így hangzik: HA MEGBECSÜLTED VOLNA AZ ÉLETED, NEM FÉLNÉL MOST A HALÁLTÓL.
E félig regény, félig keleti mese szövetében igyekszik elrejtőzni szerzője, hiszen nem az ő személyes sorsa érdekli az olvasót, hanem a saját magáé. Csak a könyv végén tör felszínre a búvópatak, amikor is a könyvbeli író-krónikás egy igazi mesében elregéli az Idő Kútjába alámerült, de soha el nem feledett személyes csodáját.
Az olvasó pedig, ha valahol és valamikor életében megtalálja a történetben szereplő varázslatos kecskebőr egy darabját, s arról szembenéz vele a halála órájában viselt arca –, mely remélhetőleg hosszú évekről vagy évtizedekről tekint rá vissza –, emelje fel büszkén a fejét: Igen, ez én vagyok!
A könyv két részből áll. Az elsőben történik az a mágikus aktus, amit a Nagy Meghallgató nevű varázsló olvas rá egy kecskebőrből készült pergamenre, melyet elküld a halhatatlanság csodájában reménykedő császárnak, de ő a rajta levő feltételen megdühödve szétszabdalja és kidobja azt palotája ablakán. Ám az ettől fogva már megsokszorozva hordozza a varázslatot: aki rátekint, meglátja magát, miként néz majd ki halála órájában.
A második részben egy korunkban folyó ásatás során az előkerülő mágikus bőrdarabok sorsát követhetjük nyomon, amikor is varázslatos képességük szembesül hitetlen világunk emberének látásmódjával. Ám az eredmény meglepő...
Mi is a szentkorona tan? E szó, hogy tan, komolyan véve egyaránt jelent tudományt és nemzedékről nemzedékre átadandó elméleti ismereteket, eszmei alapokat. Sokszor a szentkorona tant konstans évezredes ismeretkötegként emlegetik, pedig jól megkülönböztethető kialakulásának három fázisa.
Az álmodás művészete című könyvből megtapasztalhatjuk, hogy a különböző valóságok elérése a tudatos álmodáson keresztül a nagy varázslók leglényegesebb tevékenysége, hogy milyen ősi, csodálatos és néha veszélyes lények élnek közöttünk és Don Juan gyakorlatai hogyan teszik lehetővé két vagy több ember számára, hogy együtt álmodjanak és felfedező utakat tegyenek. ||Tanúja lehetünk a szellem egy olyan kalandjának, amilyet eddig még soha nem tapasztaltunk. Ez a könyv minden eddigi könyvnél hátborzongatóbb és tanulságosabb. ||Ezután a könyv után lehetetlen a világra úgy tekinteni, mint azelőtt.
Könyv > Társadalomtudományok > Politika, politológia
A kádári Magyarország titkos élete
Borvendég Zsuzsanna
A kádári Magyarország titkos életeKiadó: Kárpátia StúdióKiadás éve: 2019Oldalszám: 292ISBN: 9786155374340Értékelés
Polcra
Hiba jelentése23%
Bolti ár: 2 990 Ft
Internetes ár: 2 302 Ft
Van készleten2-4 munkanapon belül szállítjuk.
A hidegháború időszaka a kémjátszmák története volt, és bármilyen hihetetlen, Magyarország mindebben nagyon fontos szerepet játszott. Magyar titkos ügynökök nyüzsögtek a világ legfontosabb ipari létesítményei körül, megszerezve akár a legérzékenyebb technológiákat is, de sikeres tevékenységük fedésében egy rejtélyes pénzügyi-gazdasági hálózat is kiépült a hetvenes-nyolcvanas évekre: létrejött a vadszocialista offshore-birodalom.
A titkosszolgálatoknak persze titkos ügyleteihez titkos pénzekre is szükségük volt. A kommunizmus idején valutakitermelésnek nevezték azt a tevékenységet, amellyel konspiratív pénzeket és plusz költségvetési forrásokat biztosítottak a hírszerzés számára. Közben elképesztő vagyonok vándoroltak az ebben szerepet játszó személyek kezébe.
Borvendég Zsuzsanna történész tavaly a Magyar Idők hasábjain izgalmas sorozatban fedte fel a kommunista diktatúra haszonélvezőinek, az ország kirablásában és eladósításában szerepet játszó személyek, esetek hátterét. Korábban pedig a Nemzeti Emlékezet Bizottsága által kiadott Újságírásnak álcázva című kötetben azt mutatta be, hogy a mindmáig létező Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) miként vett részt az ország vagyonának megcsapolásában. Milyen feladatokat kapott a KGB fedőszervezetétől a MÚOSZ? Hogyan hajtotta végre ezeket? Hogyan épült be a magyar belügyi és katonai titkosszolgálat az újságíró-szövetségbe? Milyen vállalatok működtetésével gazdagították a KGB számláit a magyar sajtóirányítás prominensei? Kik voltak azok a személyek, akik működtették ezt a mechanizmust? Ez a könyv is évek óta hozzáférhetetlen, ezért döntöttünk most úgy, hogy A kádári Magyarország titkos élete sorozattal együtt ismét kiadásra kerül.Borvendég Zsuzsanna a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett történészi diplomát 1999-ben, 2001-ben pedig lediplomázott a PPKE Jog- és Államtudományi Karán is. A PPKE BTK doktori iskolájában 2016-ban védte meg disszertációját, amelynek címe: Újságírók és külkereskedők a Kádár-rendszer hírszerzésében. 1999-2019 között tudományos kutatóként dolgozott az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában, jelenleg a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának tudományos munkatársa. Kutatási területe Magyarország 1945 utáni története, a titkosszolgálatok és a politikai rendőrség működése. Főbb munkái: Az impexek kora (NEB, 2017.) és A Cég megnyertjei - a megnyertek cégei (ÁBTL-NEB, 2018.)
A szerző, aki hosszú ideig munkatársa, álmodásban utazó társa volt Carlos Castanedának, ebben a könyvében életrajzi hitelességgel számol be beavatásáról az álomban-ébrenlét világába. Története lenyűgöző hatású, rejtélyes és humoros, a női egyéniség szinte minden rejtélyes és hétköznapi oldalát érintő írás. Az Álomban ébren egy különleges és felejthetetlen spirituális kaland.
Az adott könyv a Legfelsőbb Kozmikus Értelem által adott tudás-ismeret szemszögéből mesél a bolygónkról. Új nézőpont tárul fel a Föld történelmére, a megjelenése okaira, a Napnak és a Holdnak a Föld életében betöltött szerepére, feltárja a kontinensek és óceánok felépítésének energetikai alapjait, az élő formákkal való kapcsolatuk okait. Az olvasó megtudja, hogy milyen célokból volt szüksége a bolygónak éghajlatra és légkörre; új dolgokat fedez fel a bolygó materiális- és finom energetikai testei felépítéséről, a párhuzamos világairól. Az ember megismerkedik a bolygó gondolkodási tevékenységével és fejlődésének módjaival, megfejti a kentaurokról, sellőkről, amazonokról szóló legendák megjelenésének rejtélyeit, továbbá azt is megtudja, miért jönnek hozzánk idegenek, és mit csinálnak a kontinensek mélyén.Az olvasó megismerkedik a civilizációk megjelenésének és váltásának valódi okával, megtudja, mikor fejezi be az emberiség a létezését, és milyen módokon keresztül hagyhatja el a Földet, továbbá feltárásra kerülnek számára a bolygó Fentiek által való Kormányzásának titkai, a világ kataklizmák által való átépítése és átrendezése, valamint fellebben az emberiség jövőbeli hatodik fajának létezéséről szóló fátyol, és még sok minden egyéb.
Somorjai Ádám ebben a tanulmányában a visegrádi országok közös vonásait foglalja össze. Tekintettel arra, hogy felismeréseit elsősorban a magyar és a lengyel történelmi tapasztalat párhuzamosságra motiválta, kiadványunkban e két nyelven tájékozódhatunk a rokon vonásokról és különbözőségekről egyaránt. Ajánljuk, hogy előbb csak a 14 térképet lapozzuk át, és ott olvassunk bele, ha valami nem érthető. Majd a szöveg végén tanulmányozzuk a táblázatot, és terjünk oda vissza a főszöveg olvasása közben. Ezt követően a főszöveget olvasgassuk, és csak akkor nézzünk bele a jegyzetekbe, amikor arra ösztönzést érzünk. Végül pedig olvassuk végig a jegyzeteket.