Az Operation Soros, vagyis a Soros-hadművelet olyan nyílt és fedett akciók sokaságából áll, amelyek alapvetően meg akarják változtatni a közép- és kelet-európai térséget. A Soros-birodalom története a '80-as évek derekán indult és ma is tart. Mindent fel akar számolni, alá akar ásni, amiért a 20. században milliók ontották a vérüket: a demokráciát, a szabadságot, az önrendelkezést és a nemzeti szuverenitást. Az egész világot behálózó szervezetei mostanra identitásunk alapjait is meg akarják rendíteni. Át akarják nevelni a gyermekeinket, szét akarják rombolni a családjainkat, el akarják venni a hazánkat

Andrássy Gyula (1823–1890) a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb alakja, mégis alig beszélünk róla. A kiegyezés társszerzőjeként ő lett a dualizmus korának első miniszterelnöke. Kivételes politikai tehetség volt. A szabadság szerelmese, igazi romantikus hős, a reálpolitika mestere. Lelkes, de nem fanatikus. Művelt, de nem kioktató. Hagyománytisztelő, de nem a múltba ragadó. Megfontolt, alapos, de nem kukacoskodó. Nagyvonalú, méltányos és mindenkor szórakoztató. Andrássy Gyula szikrázó személyisége és politikai teljesítménye révén kiemelkedett kortársai közül. Tőkéczki László (1951–2018) a túlontúl korán elhunyt Széchenyi-díjas történész a tőle megszokott eleganciával és szerénységgel állítja elénk Andrássy Gyulát. A könyv megjelenését már nem érhette meg.

"A vírus egy esemény, ami megtörténik velünk. Egy olyan esemény, amely kirángatja a rutinból a kormányzatokat, kihívás elé állítja őket. Eldől, hogy képesek-e megszervezni az államot, megvédeni az emberéleteket és a gazdaságot, képesek-e reményt adni a családoknak, megóvni a munkahelyeket, fenntartani az ellátó rendszerek működését, majd újraindítani az országot. A politikai virológia azt jelenti, hogy pandémia idején mindenre a vírus kontextusában kell nézni, így kell eljárnia a cselekvő kormányzatnak, mi meg közben azt nézzük, hogy egyáltalán fennáll-e a cselekvő politika, van-e cselekvőképes kormány, amely megbirkózik a járvánnyal."

Frank Füredi méhkasba nyúlt azzal, hogy a határok súlyát és szerepét elemzi, szükségességük mellett érvel, a "határok" és a "határoknélküliség" kérdéskörét feszegeti. Mert ahogy a 20. századi totális diktatúrák birodalomépítői, mai szellemi örököseik is arra tesznek kísérletet, hogy a határokat lebontsák, eltöröljék. Aki ezzel nem ért egyet, aki szerint a korlátoknak és a határoknak fontos, sőt megkerülhetetlen szerepük és helyük van, amelyek nélkül társadalmaink és civilizációnk nem tud fennmaradni, rögtön eretnekké, ellenséggé válik. Mert a határtalanságot hirdetők elvakultsága és gyűlölete is határtalan. De miért ilyen bátor ennek a kötetnek a szerzője? Mert Budapesten született. Mert 1956 formálta a gondolkodását. Mert szüleivel együtt ő is elhagyta a hazáját. Mert ő is ragaszkodott a szólás szabadságához, amitől a szovjet tankok megfosztották. Füredi pontosan érti, mit jelentenek azok a szavak, állandósult szókapcsolatok, mint a "határozott", a "határozatlan", a "határozat" vagy hogy "mindennek van határa". Ahogy azt is érti, mikor és kinek kell "határt szabni". Füredi Ferenc magyar, azért!

Nyugtalanító jelenséggel kell szembenéznünk. A Nyugat nem érti a kommunizmus szorításából magukat több mint harminc éve kiszabadító országoknak a szuverenitásért és a szellemi önállóságért folytatott küzdelmét, az egykori Vasfüggöny mögötti népek pedig értetlenül állnak a Nyugat érzéketlensége és az általa képviselt, magának kizárólagosságot követelő neomarxista történelemszemlélet előtt. Schmidt Mária ebben a könyvében fejezetről fejezetre teszi mérlegre az elmúlt három évtizedet. Olvasva egymásra épülő, elemző és értelmező esszéit, hamar kibontakoznak azok a törésvonalak, amelyek ezeket a nyugtalanító jelenségeket okozzák. Érdemes leszögeznünk: ez a könyv csak itt, Közép-Európában születhetett meg. 2020-ban ez a régió a világ legszabadabb térsége, ahol a múlt századi totális eszmerendszerek tapasztalatával, valamint a nemzeti függetlenségért, a hazáért vívott szabadságharcok hatalmas örökségével felvértezve lehet felvenni a küzdelmet a Nyugat által képviselt és a diktatúrákat jellemző egyneműsítő szándékkal

A politikai megváltás a modern világ titka. Az emberi ész már mindent magára vállalt: Isten és a Természet helyébe lépett. E folyamat végén a politikai filozófia örök kérdéseit a pillanatnyi politikai küzdelmeknek alárendelt ideológiák szorították ki.

2010 óta Magyarországot új szellemiség járja be, amit már a kezdet kezdetén ki lehetett jelenteni, főleg, hogy maga a politikai rendszer is erre utalt önelnevezésében (Nemzeti Együttműködés Rendszere). A könyv az Orbán-rendszert belülről, a nemzeti integráció konszenzusával magyarázza meg. Kortárs problémákra kortárs gondolatok. A 21 a XXI. Század Intézet zsebkönyvsorozata. Akár egy szuszra is végigolvasható. Villamoson, buszon, vonaton, strandon és otthon egyaránt. Elfér a zsebedben, beférkőzik a fejedbe. Ez a 21 - kortárs problémákra kortárs gondolatok. A 21 (római számmal: XXI) természetes szám. Matematikailag számos jellegzetessége van: páratlan szám, összetett szám, háromszögszám, nyolcszögszám, Fibonacci-szám, sőt 2-hipertökéletes szám. A kémiában a periódusos rendszer 21. eleme a szkandium (Sc) nevű ezüstfehér ritkaföldfém. A 21 kártyajátékként is ismert, amelyet francia kártyával dzsókerek nélkül játszanak. Magyar kártyával játszva a cél, hogy a játékos lapjainak összértéke minél közelebb legyen a 21-hez, de azt ne lépje túl. Akinek huszonegye van: biztosan nyer.

Világunk ismét olyan veszélyes tereppé vált, ahol annak van csak esélye, aki elég bátor és szabad ahhoz, hogy biztosítókötél nélkül rugaszkodjon neki a helyzet felmérését és elemzését célzó feladatnak: a téves ideológiáktól mentesített valóság bemutatásának. Amikor veszélyzónába kerülünk, csak ez nyithat számunkra kiutat.