Ezernégyszáznegyvenhat. A várnai vereségből még csak eszmélő Magyarország tovább sodródik a végső káosz felé. Az egymással hadakozó bárói ligákat, harácsoló nagyurakat a hét kapitánynak nem sikerült megfékezni, s immár a nyugati országrészeket is lángba borítják Cillei Ulrik és Habsburg Frigyes seregei. Északon a cseh Giskra haramiái fosztogatnak, keleten pedig az ifjú Mohamed szultán gyűjti erőit, hogy végleg leszámoljon a Hunyadi János vezette keresztény erőkkel. A szűk mozgástérben egyértelművé válik, hogy valakinek meg kell fékeznie a külső és belső ellenséget, különben menthetetlenül darabokra szaggatják az országot.Egyetlen ember lenne alkalmas a feladatra, de Hunyadit ezekben a válságos hónapokban olyan seb kínozza, amit soha nem gyógyíthat be semmiféle gyógyír. Mégis el kell vállalnia a megmentő szerepét; hadait elsőként a magyar földeket régóta sanyargató Cillei Ulrik ellen vezeti. Régi barátja, segítőtársa, Vitéz János tisztában van vele, hogy a szétszabdalt nemzet egyesítésére a megoldás, hogy a törökellenes harcok hősének át kell vennie a hatalmat az egész ország felett - ha kell, fegyverrel.Bán Mór történelmi regénysorozatának utolsó előtti kötetében Hunyadi Jánost felemelkedésének csúcsán, immár Magyarország kormányzójaként láthatjuk. Az egységet sikerül ugyan megteremteni, ám súlyos áron: míg a belső ellenség megfékezése zajlik, keleten a szultán - hagyományos címe szerint Isten árnyéka a földön - hatalmas muszlim hadsereg szervezésébe kezd, mely tervei szerint egész Európát uralma alá hajtja majd.

A XXI. században csaknem kétmilliárd keresztény és 800 millió mohamedán él Földünkön. A magukat zsidónak vallók száma mintegy 12-14 millió. Ebből is látható, hogy a zsidóság egésze létszámát tekintve egy viszonylag kis vallási és népi közösséget alkot, amely kevesebb, mint a Földünkön élő több mint hétmilliárd ember egynegyed százaléka. A zsidóság, a judaizmus és a zsidó szervezetek befolyása azonban nem mérhető a zsidó öntudattal rendelkezők számával. Milton Himmelfarb amerikai zsidó író ezt így fejezte ki: "Minden zsidó tudja, hogy mennyire átlagember önmagában. Ha viszont együtt vesszük számításba őket, akkor nagy dolgokra képesek és megmagyarázhatatlanok... A zsidók száma a világon kisebb, mint egy pici hiba a kínai népszámlálásban. Mi mégis nagyobbak vagyunk, mint a létszámunk. Nagy dolgok történnek körülöttünk és velünk." A különböző országokban élő zsidó közösségek államot alkotnak az államban, és csak azt engedik be maguk közé teljes jogú tagként, aki genetikailag, etnikailag, vérségileg is hozzájuk tartozik. Szigorúan számontartják, hogy saját törvényeik szerint ki számít zsidónak és ki nem. Amikor a zsidó közösségek elkülönülnek, lényegében kizárják maguk közül mindazokat, akiket ők nem tartanak zsidónak. Vagyis szigorúan kirekesztő magatartást tanúsítanak. Ugyanakkor viszont a befogadó népektől elvárják, hogy azok ne tartsák számon azt, hogy ők zsidók, és őket minden szervezetbe pontosan ugyanolyan feltételekkel bocsássák be, mint ahogyan azt megtehetik a befogadó nemzethez tartozó személyek. Az emancipáció és integráció legkisebb korlátozását is kirekesztésként ítélik el. De nemcsak a többség tudja kirekeszteni a kisebbséget, a kisebbség is ki tudja rekeszteni magából a többséget. Ezért ma már a maximálisan megszerveződött zsidó közösségek kvázi államot alkotnak az államban, amelynek a polgárai olyan privilégiumokat élveznek, amelyeket a többségi befogadó nemzet átlagpolgárai nem élvezhetnek.

x

A náci Németország titkosrendőrsége Adolf Hitler 1933-as hatalomra jutását követően jött létre, majd számos szervezeti átalakítás után 1939-ben nyerte el végső formáját. A Gestapót a nürnbergi törvényszék háborús bűnösnek nyilvánította és feloszlatta. A szakmai közönségnek szóló történeti kutatásokon kívül a titkos államrendőrségről alkotott képet a II. világháború befejezése óta eltelt több mint fél évszázad során a populáris kultúra alkotásai, filmek, regények határozták meg. Ezekben az ábrázolásokban a Gestapo általában gonosz, vérszomjas, vadállatias, időnként nem túl okos ügynököket alkalmazó, mindent behálózó szervezetként jelenik meg. Frank McDonough könyve a háborút átvészelő Gestapo-akták feldolgozása révén ennél árnyaltabb képet fest a testületről, vezetőiről, alkalmazottairól, besúgóiról és áldozatairól. Számos mítoszt lerombol a Gestapóval kapcsolatban, és tárgyilagosságát végig megőrizve reális képet fest egy olyan szervezet történetéről, amely tevékeny részt vállalt a világtörténelem egyik legelnyomóbb rezsimjének a fenntartásában. A korábban nem publikált aktákat feldolgozó könyv irányadó tanulmány a Gestapóról. Bemutatja a náci rezsimmel szembeszálló hétköznapi és nem hétköznapi emberek lenyűgöző és felkavaró történeteit. Azoknak a megrázó történeteit is elmeséli, akik fennakadtak a Gestapo intrikáinak és a Gestapo-tisztek hidegvérű, hatékony módszereinek a hálóján.

"A Magyar Királyságra vészterhes árnyékként telepedő török fenyegetést Hunyadi János kormányzó egy végső, mindent eldöntő hadjárattal igyekszik elhárítani. Seregeit összegyűjtve nagyszabású haditerv alapján tör előre a Balkán irányába. Célja a görög Szaloniki elfoglalásával egy jelentős magyar hadikikötő létesítése az Égei-tengeren, hogy a jövőben onnan indulhassanak a közös, európai felszabadító hadjáratok.Terve azonban kudarcot vall a szerb despota, Brankovics György árulása miatt. A magyar csapatok nem érik el a szövetséges albán hadak vonalait, így reménytelen ütközetre kényszerülnek II. Murád szultán elsöprő túlerőben lévő török seregével. Hunyadira pályafutása eddigi legnehezebb csatája vár. Három éjjel, s három nap talpig fegyverben kell állniuk a sarat; hiszen a középkor alkonyának egyik legvéresebb ütközetében nem csak Magyarország, de az egész keresztény Európa jövője a tét.Mindeközben a Hunyadi-ellenes erők a hátországban is újra szervezkedni kezdenek. Cillei Ulrik gróf a Felső-Magyarországot dúló cseh huszitákat és minden hájjal megkent vezérüket, Jan Giskrát veszi rá, hogy kezdjék újra fosztogatni, pusztítani a védtelen magyar vármegyéket. Hunyadi János kormányzóságának legnagyobb válságát éli meg ezekben a hetekben. Csapatai élet-halál küzdelmet vívnak a török világhatalommal Rigómező síkján, a szerbek és az oláhok árulása, valamint a bárói ligák ármánykodása és a Nyugat érdektelensége miatt egyre reménytelenebb helyzetbe kerülve...A válság legsötétebb óráiban, amikor Hunyadi vihartépte zászlai aláhanyatlanak, kiderül, hogy a nemzet támogatása elegendő-e ahhoz, hogy a kormányzó folytathassa harcát...

Döntsük meg? Törődjünk bele? Kik Trianon igazi felelősei?

A szerző legújabb regénye a honfoglalás utáni fél évszázad történetét dolgozza fel, amelyet a történelemkönyvek általában a "kalandozások korának" szoktak meghatározni. Azonban ahogyan az Árpád fiaiból is kiderül, ez az elnevezés meglehetősen leegyszerűsítő.A honfoglalást követően egy erős pusztai törzsszövetségre várt az új otthon teljes meghódítása és megőrzése a szinte minden irányból várható fenyegetésekkel szemben. Nyugaton a különböző német királyságok, a formálódó Német-római Birodalom csírái, keleten a besenyők, délen és délkeleten a bolgárok és a Keletrómai Birodalom válhatott évről évre, évtizedről évtizedre szövetségessé vagy ellenséggé.Árpád halála egyben a magyar törzsszövetség új rendjének, a vezéri hatalom vérségi alapon történő öröklésének első próbatétele is volt. A honfoglaló vezér fiai azonban kellő erővel, elszántsággal és tehetséggel léptek apjuk örökébe - és talán ennek köszönhető, hogy a magyar nép fennmaradt.Cs. Szabó Sándor regénye a korabeli forrásokat aprólékosan feldolgozva, rendkívül olvasmányos formában állít emléket államalapítónk, Géza fejedelem és az I. István korát megelőző sorsdöntő fél évszázadnak.

Ezernégyszáznegyvennégy novembere.Az ifjú Ulászló király könnyelműsége következtében a magyar sereg katasztrofális vereséget szenvedett Várna mezején. A törökök hajtóvadászatot indítanak a túlélők kézre kerítésére. Hunyadi János néhány hű embere kíséretében menekül üldözői elől, ám a Kárpátok zord hegyei között régi ellenlábasa, Vlad Dracul vajda fogságába esik. A király halálát, a sereg szétverését és Hunyadi elfogását kihasználva a Cillei-párt bárói elérkezettnek látják az időt, hogy átvegyék a hatalmat Magyarország felett. Elszabadul az anarchia, s úgy tűnik, nincsen erő, ami megakadályozhatná az elkerülhetetlennek tűnő véget. Egyedül Hunyadi János kiszabadítása jelenthetne esélyt a nemzet számára, ám Erdély vajdáját Vlad Dracul kegyetlen kínzások közepette készül kivégeztetni. A maradék Hunyadi-párti urak elkeseredett lépésre szánják el magukat...

Termék tartalma: Róma alapításának 1127. évében az egykori világbirodalom két részre szakadva próbálja útját állni a határait ostromló barbár népeknek. Balambér hun nagykirály Theodosius kelet-, és Gratianus nyugatrómai császár viszályát kihasználva egyre nyugatabbra tolja a Hun Birodalom határait. Miközben seregei a Duna-Tisza közén megvetve lábukat Pannónia végső meghódítására készülnek, messze, a Volga partján Tas, a magos tudók tanítványa hozzásegít egy kovácsot szerelme beteljesüléséhez... de segítségének ára van: magának kéri a kovács majdan megszülető hetedik gyermekét. Évek telnek, a jóslat beteljesedik és a kis Torda Tas kíséretében napnyugatra vándorol, letelepszik Erdélyben, ahol mestere felkészíti az eljövendő hun uralkodók szolgálatára. Torda fokozatosan ébred öntudatra. Mikor fiatalemberként a Pilisbe teszi a székhelyét, már tudni véli, hogy ő nem csupán egy újabb hun sámán a sok közül. Ő sokkal több annál... Fonyódi Tibor több kiadást megért és nagy népszerűségnek örvendő történelmi regénye Torda, a táltos élettörténetén keresztül az európai történelem talán legvéresebb évszázadának eseményeit mutatja be. A fordulatokban gazdag, lebilincselő, egyedi hangvételű regényben a magyar őshagyomány legszebb elemei és a történelmi tények ötvözése révén nyerhet betekintést az olvasó a Hun Birodalom fénykorába és legnagyobb uralkodója, Atilla életébe.

Kr. u. 880. Az Etel folyó mellett elterülő sztyeppén élő magyari törzsekre egyre nagyobb nyomás nehezedik kelet felől: a besenyők betörései megszaporodnak, és nyilvánvaló, hogy ezek a támadások csak előszelei egy nagyobb viharnak, az összes besenyő törzs nyugat felé vonulásának. A magyarok lassan, de biztosan harapófogóba kerülnek a keleti lovasnépek és a nyugati birodalmak, Bizánc és a Bolgár Cárság között. Mindemellett a magyarok törzsszövetsége is megosztott: Levedi, a kündü csak a megyer és a kürtgyarmat törzsek támogatását bírja, a másik öt törzs a gyulát, Álmost támogatja. Álmos célja az, hogy egyetlen vezér alatt egyesítve a magyar törzseket szembeforduljon a keletről közelgő viharral, és az érkező népeket meghódítva, beolvasztva hatalmas pusztai birodalmat hozzon létre. Levedi ezzel szemben a Havasokon túli Pannóniában látja a magyarság új hazáját - és új jövőjét, a frankok és a bizánciak mintájára való letelepedését. A két vezér szembenállása ha nyílt háborúságot nem is, de tapintható ellentéteket és kisebb összecsapásokat okoz a magyar törzsek között. Az idő azonban sürget: hamarosan döntésnek kell születnie, ha nem akarják, hogy a magyar olvadjon bele valamely más pusztai népbe. Hüse Lajos regényében a legújabb régészeti és antropológiai kutatási eredményeket is felhasználva kínál fordulatokban gazdag, olvasmányos bepillantást a honfoglaló magyarság IX. századi történetébe.

.

A válság legsötétebb óráiban, amikor Hunyadi vihartépte zászlai aláhanyatlanak, kiderül, hogy a nemzet támogatása elegendő-e ahhoz, hogy a kormányzó folytathassa harcát...

.