A Magyar szókincstár az anyanyelvoktatás, a szókincsfejlesztés hasznos segédeszköze. Az anyanyelv szabatos, színes, helyes használatához nyújt segítséget, amely gazdag tára a rokon értelmű szavaknak, más néven szinonimáknak, és feltünteti a szavaknál nagyobb lexikai egységeket (szókapcsolatokat, szólásokat, közmondásokat) is. A magyar szótárirodalomban elsőként közli a szavak ellentétét, antonimáját. A szótár 25 500 vastag betűs címszót tartalmaz. A szócikkekben található szavak száma 80 600. Szerzői 14 400 szónak, szinonimasornak adták meg az ellentétét. Több mint 3800 közmondás, szólás található benne 760 címszó alá besorolva. A mai köznyelv szavain kívül szép számmal szerepelnek benne régies, nyelvjárási és idegen hangzású szavak, de nem maradtak ki a diáknyelv lexikai elemei és a szleng jellegű kifejezések sem. Háromszor több szót tartalmaz minden korábbi szinonimaszótárnál. Tudományos igényű kínálati szótár, amelyben használója megtalálja és kiválaszthatja egy-egy címszó tágan értelmezett szinonimái közül a legmegfelelőbbet. A többéves gyűjtőmunka során nyelvészek, egyetemi és főiskolai tanárok 28 korábban megjelent szótárt dolgoztak fel. Az összegyűjtött gazdag nyersanyag elrendezése a nyelvészet és azon belül is a lexikológia és a jelentéstan legújabb eredményeinek figyelembe vételével, korszerű eszközök (számítógép, célprogramok) alkalmazásával történt. Szótárunk a magyar anyanyelvűek legszélesebb köre számára készült, haszonnal lapozhatják a hivatásos tollforgatók (az újságírók, a fordítók, a szerkesztők) is.

A Népi mondókák című könyvben a gazdag és változatos magyar gyermekfolklór legjellemzőbb és legkedveltebb „hagyományos” darabjait válogattuk össze, tematikus fejezetekbe csoportosítva. A kiadvány a csecsemőkortól a kisiskoláskorig használható a gyermekek nevelésében. Az itt közreadott mondókákat és dalocskákat azért nevezzük „hagyományosnak”, mert már 100–150 évvel ezelőtt is ismerték és használták gyermekkorukban – mindig a megfelelő helyzethez igazítva – nagyszüleink és dédszüleink, akár falun, akár városon éltek. A válogatásban megtalálhatók a dajkarímek, a mondókák, a csúfolók, a kiszámoló versikék, a csalimesék mellett a nyelvtörők és a köszöntőversikék is. A közreadott anyag felhasználását 50 kotta segíti. Szülők és pedagógusok látni fogják, hogy az ölbeli gyermekek szeretetteljes dajkálására fordított idő busásan megtérül, és a gyermekekkel való játék, közös éneklés olyan erős érzelmi kötődést teremt, olyan nyelvi és mentális nevelést tesz lehetővé, ami a fejlődő gyermek egész személyiségére, életére kihat. Ne felejtsük el, hogy a szájról szájra hagyományozódó népköltészet szerves része, mondhatni: táptalaja nemzeti, anyanyelvi kultúránknak. Rajtunk is múlik, hogy ez az évszázados hagyomány eleven marad-e a 21. században. A kötethez Küllős Imola, az MTA doktora írt bevezető tanulmányt és nyújtott szakmai segítséget Laza Dominikának a gyűjtés elrendezésében.

Az Iránytű sorozat e kötete a középkorba kalauzolja el az olvasót, azon belül is a kolostorok és szerzetesek világába. A helyes, erkölcsös életre és Isten követésére vonatkozó útmutatások szerepelnek a kötetben a 9-15. század között élt, szentté avatott papoktól, pápáktól, egyszerű szerzetesektől.A szerzők között találhatunk olyan, széles körben is ismert neveket, mint Assisi Szent Ferenc vagy Páduai Szent Antal, azonban a köztudatban talán kevéssé jelen lévő szentek gondolataival is megismerkedhetünk, mint például Szent Viktorról nevezett Hugó.A kötet végén a szentek rövid életrajzai állnak, így az olvasó könnyebben elhelyezheti őket térben és időben. A tematikus elrendezés révén egyszerűen kikereshető, hogy egy-egy témában mely szentek fogalmaztak meg intelmeket.A kötetben szereplő szerzők kortársaikat szándékozták a jó útra terelni vagy ott tartani. A kiadványt ezért ajánljuk a középkor iránt érdeklődők számára is, hiszen árnyalt képet kaphatunk az akkori emberek mindennapjairól, vallásos gondolkodásáról.

Mit jelent a kütyüböjt? Mi is az a kafetéria? Milyen férfiakat illethetünk metroszexuális jelzővel? Miért berzenkedünk a hatékonytalan melléknév ellen? Hogyan mondjuk tárgyesetben a paprikás melléknevet: paprikást vagy paprikásat? Az üdítő többes száma: üdítők vagy üdítőek? Melyik méreg a leghalálosabb? Hogyan lett az édesanya-nyelvből édes anyanyelv?

A Gyógyhatású növények című kötetben a szerző 250 növényt ismertet ábécérendben. Megtalálhatók közöttük a legismertebbek, például a hársfa, kamilla, zsurló, és az olyan ritkábban emlegetettek is, mint a hérics, longán, pekándió. A szócikk élén a növénynév köznyelvi alakja áll. Ezután a korábbi évszázadokban leírt és ma fellelhető magyar nyelvi adatok következnek, feltüntetve a növénynév első megjelenésének idejét a magyar írásbeliségben. Megemlítésre kerül, hogy a növénynév mely nyelvemlékekben, fontosabb szótárakban, herbáriumokban, orvosbotanikai művekben található meg és ott miképp jellemzik a növényt. A korábbi magyar gyógynövényekkel foglalkozó munkákban leírtaknál jóval részletesebb itt a növénynév eredetének magyarázata, és a névadás indítéka is részletesen bemutatásra kerül. Ezt bizonyítja a bibliográfiában felsorolt száz feldolgozott forrásmunka is. Megtudjuk, hogy a naspolya szó görög eredetű, a komló honfoglalás előtti török eredetű, míg a zsurló a súrol igéből ered. A szerző rendszerint a tárgyalt növénynév tájnyelvi változatait is közli, a fagyöngy népi neve például a gyöngybuckó, enyvbogyó és gyöngyös madárlép. A szócikk második felében a növénnyel és a növénynévvel kapcsolatos botanikai, néprajzi, mitológiai ismeretek rövid összefoglalása következik. A szócikk befejező része a növénynek a gyógyításban és a népi orvoslásban betöltött szerepét ismerteti. A mákot például már az ókorban is alkalmazták kábító hatása miatt, ma pedig fájdalomcsillapítók fontos összetevője. A kötet végén az olvasó 75 betegség, bántalom mentén csoportosítva megtalálja, hogy megelőzésükre, kezelésükre mely növények fogyasztása javasolt. Vérnyomáscsökkentőként például nemcsak a fokhagymát, hanem a kellemesebb aromájú gyömbért vagy az őszibarackot is választhatja. Rácz János a TINTA Könyvkiadó Arany Penna Díjas szerzője, két korábbi, népszerű műve a Növénynevek enciklopédiája és az Állatnevek enciklopédiája. Az ékesszólás kis könyvtára sorozat 30. tagja.

A hagyományos paraszti világ nyelvjárási szókincsének szótára két nagy részből áll: 1. Ábécébe sorolt szótári rész; 2. Tájegységmutató: a szótári rész anyaga a Kárpát-medence földrajzi-táji területei szerint csoportosítva.

.

Csallány Dezső régész, archeológus. A Somogyi-könyvtár és a Városi Múzeum igazgatója volt Szegeden 1936 és 1944 között, a Nyíregyházi Jósa András Múzeumot 1954-1972 között vezette. Számos szakcikket publikált magyarul és németül az avar kori és a népvándorlás kori régészeti leletekről. 1963 évben publikálta A székely-magyar rovásírás emlékei című összefoglaló tanulmányát, amely kis példányszámban a Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvében jelent meg. A rovásírás iránt érdeklődők csak antikvár könyvárverésen juthattak hozzá csillagászati áron. A könyv méltó folytatása a rovásírással foglalkozó korábbi nagy monográfiáknak: Sebestyén Gyula: Rovás és rovásírás. Sebestyén Gyula: A magyar rovásírás hiteles emlékei. Németh Gyula: A magyar rovásírás. Jakubovics Emil: A székely rovásírás legrégibb ábécéi. Csallány Dezső könyvében 33 jelentős, rövidebb-hosszabb rovásírásos emléket mutat be az emlékek hiteles képével. Minden esetben ismerteti a rovásírásos emlék keletkezésének és fellelésének történetét, részletesen bemutatja az emlék korábbi vizsgálatának eredményeit, és megadja a véleménye szerinti helyes olvasatot is. A bemutatott és elemzett emlékek a következők: 1. Karácsonyfalvi ro­vás­felirat, 2. Székelyderzsi rovássor, 3. Nikolsburgi ábécé, 4. Marsigli ro­vásírásos kalendáriuma, 5. Bögözi felirat, 6. Csíkszentmártoni rovásfelirat, 7. Csíkszentmihályi felirat, 8. Konstantinápolyi székely rovásfelirat, 9. Szamosközi István feljegyzései, 10. Telegdi János Rudimentája, 11. Miskolczi Csulyak István két alphabétuma, 12. Komáromi Csipkés György emléksorai, 13. Miskolczi Csulyak Gáspár emléksorai, 14. Enlaki felirat, 15. Kájoni János rovásírásos feljegyzései, 16. Hickes György Harsányi Jánostól kapott betűsora, 17. Magyar ABC, 18. Otrokocsi Fóris Ferenc betűmutatványa, 19. Bél Mátyás Kapossi Sámuel-­féle ábécéje, 20-30. A marosvásárhelyi kézirat kilenc és másik két felirat ábécéje, 31. Herpai János által talált ábécék és szövegrészletek, 32. Ismeretlen személy rovásírásos ábécéje, 33. Csángó-székely rovásfelirat Moldvából. Az elemezett rovásírásos emlékekben használt jeleket 16 oldalon táblázatokban összegzi a szerző. A kötet végén Csallány Dezső A székely rovásírás jellemzői című fejezetben összefoglalja a magyar rovásírásos emlékek vizsgálata során szerzett fontos tapasztalatait. A kötetet ajánljuk mindazoknak, akik számára fontos, hogy a magyar kultúra egyedülálló kincsét, a rovásírást jobban megismerjük, és szeretnének közreműködni abban, hogy ezt a kultúrkincset mind többen megismerjék.

A magyarság ősi titkait őrzik népmeséink. A páratlanul gazdag magyar népmesekincs megdönthetetlen bizonyítéka a hajdan virágzó ősi magyar kultúrának. A kötet a régi magyarok mesélő kedvéről ad hírt. A meséskönyv lapjairól sugárzó valóságos és képzeletbeli világ a ma emberének is üzen. Kitartásra, találékonyságra biztat. Megismerhetjük a mesékből a nagy emberi kérdések sorát, és megkapjuk belőlük a feleletet is a kérdésekre. A népmeséken keresztül a síró és a nevető földi sorsokat, a fölszabaduló és vidáman barangoló emberi szellemet is-merhetjük meg.A kötet csodálatos elemekkel átszőtt tündérmeséiben a népi hitvilág szellemisége tükröződik vissza. A királyokhoz köthető történetekben igazságos ítéletet születik. A gonosz megbűnhődik, a jó pedig, gyakran furfangos módon, eléri célját, elnyeri jutalmát.Az igaz magyar népmesék a gyermekekhez éppúgy szólnak, mint a felnőttekhez. Mindenki számára van mondanivalójuk, hiszen egyetemes emberi értékeket közvetítenek. A népmesékben különös nyelvi szépséggel az emberi érzések mélysége nyilatkozik meg. A mesék színes nyelvezete, a régies szavakkal és szófordulatokkal, üdítőleg hatnak napjaink elszürkülő nyelvhasználatára. A magyar népmesét tréfás beszédfordulatok, váratlan elemekben gazdag történetek jellemzik.Az Elmét vidító magyar népmesék című kötet 14 meséje közül 10 Kriza Jánostól, a magyar népmesék egyik első gyűjtőjétől valók. A többi mese kiegészíti és színesíti Kriza János amúgy is változatos, színes, mesevilágát.A 21. század gyermekei és felnőttjei, mint elődei sok-sok évszázadon keresztül, örömmel merülnek el a mesék csodás birodalmában. Mert ebben a világban minden lehetséges, az emberfeletti hatalmak biztosítják minden jogosnak tartott emberi vágy diadalát.Kívánjuk kicsiknek és nagyoknak, hogy a kötet meséi vidítsák az elmét, segítsék az örök emberi értékek felismerését és az azok szerinti életvitelt.

Népmeséink világában számos olyan szóval találkozhatunk, melyek jelentése ismeretlen a mai olvasó előtt. Ide tartoznak a paraszti világ egyes munkafolyamataira, ünnepeire utaló szavak, de számos egyéb kifejezés, például áristom, lábszíjazás, pemete is. Szótárunk ezek értelmezéséhez nyújt segítséget. A gyerekek számára is érthetően, egyszerűen leírt meghatározások könnyen megismerhetővé tesznek egy-egy kifejezést, népmesei fordulatot. Minden szómagyarázat után példamondatban is szerepelnek a címszavak, ezzel segítve az értelmezést. A példamondatok végén szereplő számból kiderül, hogy az adott szó melyik mesében fordul elő, a szótár végén található mesemutatóban ugyanis minden, a szótárban feldolgozott mese szerepel, sorszámmal ellátva. Színes illusztrációk is gazdagítják a kiadványt, még élvezetesebbé téve annak forgatását. Ajánljuk a Meseszótárt mindenkinek, aki szereti a magyar népmeséket, akár hallgatni, akár olvasni, és szeretne többet megtudni egy mára szinte feledésbe merült világról.

A kifestőkönyvben kalocsai színes hímzések motívumkészletéből találhatók példák, mind az öreghímzések, mind pedig a huszadik század második felében jellemző, színpompás, naturalisztikus motívumok közül.

A füzetben 32 virág színes képe és azok vonalrajzos, kiszínezetlen párja található. A kifestő végén...

.

A színezőben 30 színes matyó motívum és azok kiszínezetlen vonalas párja található. A kifestő végén rövid ismertetőt találunk a matyó hímzésről és a bemutatott motívumokról.