*

A "dicsőséges 133 nap" a mai negyveneseknek még magolandó tananyag volt, de 1990 után mindenki elfelejtette. A proletárdiktatúra emléke azonban nem hullott ki teljesen az emlékezetből. Bár az állami szintre emelt terror igazából anarchiába fúlt, a vörös-, majd a rákövetkező fehérterror gyilkosságainak emléke azóta is kísérti és mélységesen megosztja a magyar társadalmat. Az elátkozott köztársaság című nagy sikerű kötete után Hatos Pál ezúttal arra vállalkozik, hogy mítoszokon innen és túl mutassa be 1919 tavaszának és nyarának lázas időszakát. Miért és kiket hódított meg a kommunizmus a háborúvesztés utáni hónapokban? Miért írt Tóth Árpád ódát a Vörös Istenhez, s mennyi pénzt vett fel az ellenforradalom későbbi prófétája, Szabó Dezső a kommunista rendszer végóráiban? Puccs volt vagy forradalom, ami 1919. március 21-én történt? Mit jelentett a magyar társadalom bolsevizálódása? Ideológia volt vagy utópia, netán messiásváró vallási mozgalom esetleg a háború utáni éhségtől és nyomortól gyötört társadalom hiányállapotának kifejeződése? A Tanácsköztársaság korából szóló forrásaink arról tanúskodnak, hogy a proletárdiktatúra minden volt, csak nem monolit hatalmi rendszer. Marx híres megállapítása szerint minden történelmi esemény kétszer fordul elő a történelemben, egyszer tragédia, másodszor komédia formájában. A kommunizmus magyarországi történetével máshogy történt, a rövid véres, mégis komikus első felvonást harminc évvel később követte a nagy tragédia.

Éppen száz esztendeje annak, hogy 1920 márciusában Horthy Miklóst Magyarország kormányzójává választották. Személye és közel negyedszázados regnálása körül azonban mind a mai napig komoly emlékezetpolitikai és közéleti viták dúlnak. Hívei szerint ő konszolidálta az országot, mindent megtett azért, hogy Magyarország a lehető legkisebb veszteséggel kerüljön ki a háborúból, ráadásul a magyar zsidóság egy részének megmenekülése is neki köszönhető. Ellenfelei mindezt másképpen gondolják. A kormányzó döntéseinek objektív, történeti elemzése ugyanakkor segíthet abban, hogy elfogultságoktól és ideológiai elkötelezettségektől mentesen közelítsünk ehhez a kérdéshez. Ungváry Krisztián új kötetében arra keresi a választ, hogy milyen felelőssége volt Horthy Miklósnak Magyarország sorsának alakulásában, különösen második világháborús szerepvállalásában és a magyar zsidóság 1944-es tragédiájában. A szerző az összes eddigi kutatási eredményt felhasználva tematikus kérdések köré csoportosítja Horthy politikusi működését, megkísérli pontosan rekonstruálni mozgástereit, és a korban érvényes jogi és politikai elvárásokat és lehetőségeket figyelembe véve egyenként teszi mérlegre a kormányzó legfontosabb döntéseit és választásait, amelyek alapvetően befolyásolták Magyarország lakóinak életét 1920 és 1944 között. UNGVÁRY KRISZTIÁN (1969) történész fő érdeklődési területe elsősorban a 20. század politika- és hadtörténete, illetve az emberek viszonya saját történelmükhöz. Számos nagy visszhangot kiváltott történeti munka szerzője. A Horthy-rendszer mérlege című akadémiai disszertációjával elnyerte az MTA doktora címet.

A Magyar testvéri közösség története

"Minél többet tudsz az edzésről, annál egyszerűbb eszközökre lesz szükséged. (Vince Gironda, testépítő, a "Vasguru") Ne feledd, a kettlebell csak egy vasdarab, egy eszköz, ami attól válik érdekessé, hogy hogyan használjuk. A kettlebellel történő edzés nem csupán "divat", ami előbb-utóbb eltűnik a süllyesztőben. 2006 óta számos olyan trendet láttam már, amit kezdetben nagy felhajtás övezett, aztán szép csendben eltűnt, de a kettlebell szemmel láthatóan kiállta az idő próbáját. De nem ez a legfontosabb. Amire igazán büszkék vagyunk, az a sok fitt, erős és egészséges ember, akinek az elmúlt években segítettünk elérni a céljait; akik nem csupán követtek minket, de bátran kérdeztek tőlünk és vitáztak velünk, és akik miatt ma sokkal jobb edzők vagyunk, mint néhány évvel ezelőtt. NEKED VALÓ A KETTLEBELL? NEM TUDOM. DE FIGYELMEZTETLEK: AZ ELSŐ EDZÉS UTÁN ALIGHA TUDOD MAJD EZT A KÉRDÉST OBJEKTÍVEN LÁTNI! LAKATOS PÉTER StrongFirst Master-oktató, fekete öves Carlson Gracie Brazil Jiu Jitsu-gyakorló, a kettlebell szakavatott trénere és legfőbb hazai népszerűsítője, Pavel Tsatsouline magyarországi képviselője közvetlen és közérthető stílusban magyarázza el a kettlebell népszerűségének okait, az eszköz hatékonyságát, és mutatja be a leghatékonyabb edzésmódszereket. Könyve mindazoknak szól, akik hallottak már a kettlebellről, de még nem merték kipróbálni, akik gyakorolnak már vele, de jobbak akarnak lenni, és azoknak is, akik tudni szeretnék, hogyan válhatnak egyszerre erőssé, robbanékonnyá és vonzó testalkatúvá a kettlebell segítségével. A kötetetben bemutatott nyolchetes edzésprogram követői elképesztő robbanékonyságot, erőt és kiváló kondíciót szerezhetnek, miközben egészségüknek is szilárd alapot biztosíthatnak.

Vajon milyen szerepet játszott Georges Clemenceau francia miniszterelnök magyar menye a trianoni döntésben? Tényleg szabadkőműves összeesküvés állt Magyarország felosztása mögött? Valóban hajózható folyónak állítottak be az utódállamok néhány patakot, csakhogy nagyobb területhez jussanak? Tudatlanok lettek volna az antant döntéshozói? És egyáltalán: hol írták alá a trianoni békeszerződést: a Kis- vagy a Nagy-Trianon-palotában? Esetleg másutt? Lejár a békeszerződés? Van titkos záradéka? ABLONCZY BALÁZS könyve ezekre és más kérdésekre keresi a választ, hogy megérthessük a kilencven éve aláírt békeszerződés körülményeit és hatását. Trianon a XX. századi magyar történelem egyik legtragikusabb eseménye, amely mély nyomokat hagyott a magyar történeti tudatban és a politikában. A kötet jó kiindulópont lehet mindazoknak, akik az eseménytörténeten túl kíváncsiak a mélyebb összefüggésekre, és értelmezni kívánják a mai közéletben és publicisztikában is rendszeresen felbukkanó hiedelmeket, spekulációkat, legendákat. Ablonczy Balázs 1974-ben született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarán végzett történelem-francia szakon, ugyanitt szerezte doktori címét, és egykori iskolájában, a művelődéstörténeti tanszéken oktat. Tanult és kutatott Párizsban, Londonban, Berlinben. 2009-2010-ben a bloomingtoni Indiana University vendégtanára volt. Szakterülete a két világháború közötti Magyarország története. Főszerkesztője a Kommentár című kéthavi folyóiratnak. Teleki Pálról szóló életrajza a 2005-ös év egyik legjobb társadalomtudományi kötete volt. Budapesten él, nős, két gyermek apja.

Szeretnéd leállítani szünet nélkül zakatoló gondolataidat, és nyugodt maradni? Szeretnéd, ha jobb hangulatod, több energiád lenne, és mélyebben tudnál aludni? A Buteyko-módszer és a tudatos jelenlét, a mindfulness, olyan egyszerű, mégis tartós eredményt hozó technikák, amelyeknek segítségével könnyedén meg tudsz birkózni a szorongással, az aggódással és az értelmetlen agyalással. A krónikus túllégzés hatására szervezetünkben a véredények összeszűkülnek, ezáltal fokozódik az agysejtek ingerlékenysége, megnövelve a véletlenszerű és ismétlődő gondolatok számát. Ennek eredménye a ködös agy és a szakadozott alvás. A Szorongás nélkül című könyv olyan egyszerű légzőgyakorlatokkal ismerteti meg az olvasót, amelyek megfelelően javítják a szövetek és a szervek, legfőképpen az agy oxigénellátását. A tudatos jelenlétre épülő technikák révén pedig jobban megérthetjük elménk természetét, és elsajátíthatjuk, miként léphetünk ki gondolataink szüntelen áramlásából. PATRICK MCKEOWN légzéskutató, dr. Konstantin Pavlovich Buteyko tanítványa, a Buteyko Clinic alapítója. Az általa kidolgozott alapelvek és gyakorlatok ezreknek segítettek már sportteljesítményük és egészségi állapotuk javításában. Ő maga is így küzdötte le asztmáját és alvás közben jelentkező légzésproblémáit. Világszerte tart előadásokat arról, hogyan lehet a légzés segítségével kiaknázni a mindannyiunkban ott rejlő lehetőségeket. A légzés ereje és a Gyógyító légzés című könyvei magyarul is olvashatók.

x

A Húsevő diéta olyan forradalmi étrendet mutat be, amely szemben áll minden korábbi táplálkozási szokással, elképesztő eredményei mégis önmagukért beszélnek. Az emberi emésztőrendszer felépítése arra utal, hogy őseink alapvetően húsfogyasztók voltak, és csak viszonylag kevés növényi rostot kellett feldolgozniuk. Nem véletlen, hogy a legtöbb energiát és tápanyagforrást igénylő szervünk, az agy fejlődése végül lehetővé tette a bolygó meghódítását. Az embernek csak akkor kellett más táplálék után néznie, és áttérnie a vegyes táplálkozásra, amikor a nagyvadak száma csökkenni kezdett. Ma talán újra visszatérhetünk a húsalapú táplálkozáshoz. Az úgynevezett carnivore étrend megengedi bármely állati eredetű táplálék fogyasztását, beleértve a halat, a tojást, a tejet, a vajat, a sajtokat és az állati eredetű zsiradékokat is. Dr. Shawn Baker cáfolja azokat a feltevéseket, hogy a csak húst fogyasztóknál hiánybetegség alakulna ki. Mítosz az is, hogy a húsevés köszvényhez vezet, vagy hogy a vöröshús-fogyasztás növeli a vastagbélrák kockázatát. A könyv részletesen beszámol a módszert alátámasztó evolúciós, történelmi és táplálkozástudományi ismeretekről, így érthetővé válik, miért érnek el olyan sokan kimagasló sikereket vele. Az elméleti hátteret ámulatba ejtő személyes történetek is kiegészítik. A húsevő diéta több egyszerű étrendnél: alkalmazása az élethosszig fennállónak és súlyos lefolyásúnak ítélt betegségekre is megoldást nyújthat, s erre a szerző tudományos magyarázattal is szolgál. A carnivore étrend hatására számos panasz megszűnik vagy enyhül, sőt elhízás esetén is sikerrel alkalmazható. DR. SHAWN BAKER az Egyesült Államok légierejénél szolgálva megjárta Afganisztánt, ahol ortopéd traumás sérülések szakértőjeként dolgozott. Az elmúlt években munkájában arra összpontosít, miként lehet a táplálkozást egészségi állapotunk, teljesítményünk és általános közérzetünk javítása érdekében felhasználni. Az általa kialakított Carnivore Training System, valamint magánkonzultációi révén ezreket inspirált arra, hogy megkérdőjelezzék a táplálkozással kapcsolatos, idejétmúlt dogmákat, és válasszák a húsevő étrendet.

Köztudott tény, hogy az életkor szinte valamennyi krónikus betegség esetén kiemelt kockázati tényezőt jelent. Bár az idő kerekét visszaforgatni nem lehet, Lakatos Péter szerint igenis módunkban áll lelassítani. Sőt, nem csupán az élettartamunkat növelhetjük meg, de azt az időt is, amelyet makkegészségesen töltünk. A Kortalanul! lépésről lépésre mutatja be, hogyan javíthatsz az életminőségeden és a kilátásaidon. Ehhez azonban meg kell ismerkedned az emberi test alapvető működésével, ami 40 év felett bizony megváltozik - ezt a szerző saját tapasztalatai is megerősítik. A kötet részletesen szól légzésről, alvásról, fényről, edzésről, regenerációról, étkezésről - egyszóval mindenről, ami segíthet abban, hogy több energiád legyen a mindennapokban. Lakatos Péter nem teljesíthetetlen feladatok elvégzésére buzdít, hiszen alapelve: minimummal az optimumot. A szerző szerint a legfontosabb a rossz szokások megváltoztatása, a gyakorlás és a fokozatosság. Könyvében mindenki megtalálhatja a saját fizikai és mentális állapotának, edzettségi szintjének és lehetőségeinek megfelelő javaslatokat. A kezdőknek az első héten nem kell tonnákat megmozgatniuk a konditeremben, elég, ha gyalog mennek fel az emeletre. A szerző állítja: ahhoz, hogy elinduljunk az egészségesebb élet felé vezető úton, nem költséges sportszerekre van szükség, hanem elhatározásra - és kitartásra. Lakatos Péter könyve elsősorban a 40 év felettieknek szól, de a tanácsait éppúgy hasznosíthatják a fiatalabbak is: edzők és sportolók, profik és amatőrök - mindenki, aki magasabb életkort szeretne megérni fitten, erősen és egészségesen.LAKATOS PÉTER StrongFirst Master-oktató, Carlson Gracie Jiu Jitsu fekete öves gyakorló. Harminc éve oktat fitnesszel, légzéssel és mozgással kapcsolatos szakmai programok keretében itthon és külföldön egyaránt. A Ground Force Method megalkotója, krav maga mester. Számos kiváló szakkönyv szerzője. Legutóbbi könyve a Legyél te is biohacker!, melyet Sáfrán Mihállyal közösen írt.

,,Szendi Gábor új kötete tudományos kutatásokra alapozva bizonyítja, hogy erős immunrendszerünk legnagyobb ellensége nyugati életmódunkban, ezen belül is étrendünkben keresendő. Pusztán tablettákkal nem lehet sajnos az életmóddal végzett rombolást visszafordítani. Könyve ismerteti, milyen kockázatokat hordoznak a nap mint nap fogyasztott élelmiszerek, s az általuk okozott problémák: a magas vércukor- és inzulinszint, a különböző gyulladások. Bemutatja azokat a tudományosan igazolt, de talán kevésbé ismert módszereket, amelyekkel felvehetjük a harcot a legfélelmetesebb immunológiai betegségekkel is. Szendi állítja: majd minden betegség hátterében, így az immunműködés zavaraiban is a mitokondriumok hibás működése áll, ezért az immunrendszer serkentésének hatásos módja, ha a mitokondriumok számát és teljesítményét is növelni tudjuk. A szerző részletesen bemutatja az influenzajárványok természetét, és kiemelt figyelmet fordít a koronavírus elleni komplex és hatékony védekezésre. Bizonyítja, hogy az új járványt életmódunk tette különösen pusztítóvá, legfőképpen az ennek több évtizedes hatása alatt nyögő idős, krónikusan beteg emberek körében. Külön fejezetben foglalkozik a rák elleni küzdelemmel is: a deutériumszint csökkentésével, illetve a C-vitamin-infúzió hatásosságával. Szendi szerint sosem késő felébredni, és sokat tehetünk azért, hogy immunrendszerünk valóban erős ellenfélként nézzen szembe a különböző betegségekkel."

Vajon milyen szerepet játszott Georges Clemenceau francia miniszterelnök magyar menye a trianoni döntésben? Tényleg szabadkőműves összeesküvés állt Magyarország felosztása mögött? Valóban hajózható folyónak állítottak be az utódállamok néhány patakot, csakhogy nagyobb területhez jussanak? Tudatlanok lettek volna az antant döntéshozói? És egyáltalán: hol írták alá a trianoni békeszerződést: a Kis- vagy a Nagy-Trianon-palotában? Esetleg másutt? Lejár a békeszerződés? Van titkos záradéka? ABLONCZY BALÁZS könyve ezekre és más kérdésekre keresi a választ, hogy megérthessük a kilencven éve aláírt békeszerződés körülményeit és hatását. Trianon a XX. századi magyar történelem egyik legtragikusabb eseménye, amely mély nyomokat hagyott a magyar történeti tudatban és a politikában. A kötet jó kiindulópont lehet mindazoknak, akik az eseménytörténeten túl kíváncsiak a mélyebb összefüggésekre, és értelmezni kívánják a mai közéletben és publicisztikában is rendszeresen felbukkanó hiedelmeket, spekulációkat, legendákat. Ablonczy Balázs 1974-ben született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarán végzett történelem-francia szakon, ugyanitt szerezte doktori címét, és egykori iskolájában, a művelődéstörténeti tanszéken oktat. Tanult és kutatott Párizsban, Londonban, Berlinben. 2009-2010-ben a bloomingtoni Indiana University vendégtanára volt. Szakterülete a két világháború közötti Magyarország története. Főszerkesztője a Kommentár című kéthavi folyóiratnak. Teleki Pálról szóló életrajza a 2005-ös év egyik legjobb társadalomtudományi kötete volt. Budapesten él, nős, két gyermek apja.

Ma már talán nem gondolunk így rá, de a modern magyar történelem meghatározó alapeseménye az 1918-as októberi forradalom. Az első világháború négy pusztító éve után a történelmi Magyarország 1918. október 31-én összeomlott. Győzött az ,,őszirózsás forradalom"". A régi rendszer jelképét, Tisza Istvánt meggyilkolták. Nem sokkal később megszűnt a királyság, kikiáltották a ,,népköztársaságot"". Ez a modern magyar történelem kezdete. Mindaz, ami előtte történt, hirtelen múlttá lett. Mindaz, ami a Károlyi Mihály nevével fémjelzett forradalom kitörésével elkezdődött, máig sem jutott nyugvópontra a magyar történeti emlékezetben. 1918 őszének lázas korszaka a maga részleteiben, a maga konkrét személyiségeivel és emberi mozgatórugóival mégis feledésbe merült, csak legendák élnek róla a köztudatban. Ez az olvasmányos könyv utólagos igazságtevés helyett a források izgalmasan sokrétű beszámolóit szembesítve hozza közel ennek az alapvető eseménysornak, az őszirózsás forradalomnak a főbb személyiségeit, és teszi jól megfoghatóvá az egyre radikálisabb és anarchikusabb történetét egészen az 1919. március 21-i kommunista hatalomátvételig, elősegítve, hogy árnyaltabban és mélyebben gondolkozzunk azokról a dolgokról is, amelyek azóta történtek velünk.

Teleki Pál a két háború közötti időszak miniszterelnökei közül talán a legélénkebben van jelen a társadalmi emlékezetben. Tudós, főcserkész, a revízió ideológusa, aki rendre feltűnik az 1938 és 1940 közötti területvisszacsatolások fotóin. Rejtélyesnek tűnő halála szintén sokak képzeletét mozgatja, nemkülönben a zsidók jogfosztásában játszott szerepe. Ez az életrajz arra vállalkozik, hogy ennek az ellentmondásos életpályának az egyes állomásait vázolja fel, az erdélyi magyar arisztokrata és a dúsgazdag görög polgárlány egyetlen gyermekeként eltöltött gyerekkortól kezdve a földrajzi kutatásokon, a fajhigiénián, a turanizmuson át az autók iránti bolonduláson keresztül az egyetemi tanárságig, az első, majd a második miniszterelnökségig, és választ igyekezzen adni a halált övező kérdésekre. Teleki életének hatvankét évében benne van a huszadik század első felének csaknem összes magyar politikai és társadalmi, tudományos problémája, amelyeket ez az érzékeny, sőt túlérzékeny egyéniség így vagy úgy érintett élete folyamán. Ez a pálya nemcsak az erdélyi arisztokratáé, hanem az ellenforradalom, Trianon és a világháborúk rajza is egyúttal: egy darab Magyarországé a 20. század első felében.