x

HENRI BERGSON ÉS A VÉDIKUS HAGYOMÁNY MÓDSZERTANÁNAK SZINTÉZISE

"Kevés embernek adatik meg, hogy a szellemi megvilágosodás titokzatos útjára léphessen. Amikor Szvámí Ráma tudati és szellemi felfedezőútjának e beszámolóját olvassuk - melyet olykor egyedül, máskor tanítók, guruk és szellemi vezetők társaságában járt be a hideg, egekbe törő, erdővel borított Himalája hegyei között - mintha különféle színekből és szövetekből szőtt falikárpitot látnánk, melyből a belső élet lényege árad. Tapasztalatait ő szerezte, de értékelésük ránk marad." Barbara B. Brown, Ph.D."E művet inkább hallgatjuk, mint olvassuk; egy tanító oly lenyűgözően meséli el a spiritualitás útján tett megkapó és egyedi utazását, hogy a belső tudatosság lényegéhez jutunk el általa." Francis Borgia nővér, a Szent Ferenc Iskolanővérek rendjének egykori apácafőnöknője"Mindenkinek csak ajánlani tudom ezt a könyvet, mely modern korunk egyik valódi gondolkodójától, az indiai bölcsesség jeles képviselőjétől származik." Franklin Merrell-Wolff"E kedves barátom, Szvámí Ráma spirituális útját bemutató, gyönyörű munka kivételes módon és mélységben tárja fel az igazságot. Meggyőződésem szerint e kötet sok útkereső embert arra ösztönöz majd, hogy a szellemi-lelki élet felemelő ösvényére lépjen." Srí Szvámí Szatcsidánanda"Az Élet a Himalája mestereivel különleges alkotás Srí Szvámí Ráma személyes tapasztalatairól, mely Mahátma Gandhi, Rabindranath Tagore, Srí Aurobindo, Rámana Maharisi, valamint számos himalájai bölcs életét, valamint tanításait mutatja be. Mintha az Iliászt olvashatnánk dióhéjban." Inam Rahiman, India Egyesült Államokbeli nagykövetségének oktatásügyi és tudományokért felelős megbízottja, Washington, D.C."Léteznek olyan spirituális folyók, melyek az egyetemesség óceánjába futnak. Szvámí Ráma azonosnak tartotta a hinduizmus, az iszlám, a buddhizmus, a zsidó vallás és a kereszténység, tehát minden nagy vallás örök igazságait. Az Élet a Himalája mestereivel mindenki számára hasznos útikalauz. Mily kegyesen nyilvánult meg számomra az Isteni általad." Pir Vilajat Khan

Ez a hatalmas, születetlen (Mahán-adzsa), halhatatlan és félelem nélküli (Abhajam) önvaló a Brahman. A Brahman valójában félelemnélküliség. Aki így ismeri, az félelem nélküli Brahman lesz maga is. Brihadáranjaka-upanisad 4.4.25.A Brihadáranjaka-upanisad a bölcsesség (Vigjána) hatalmas erdeje, bemutatja a lelki tudás minden aspektusát és feltárja az élet titkát annak különféle állomásain. Ez a lélek (Átman) megnyilvánulása, tisztelettel és odaadással (Bhakti) tanulmányozzuk, mivel örök támaszt nyújt, vezet és oltalmaz minket a jóga útján. Önmagában egy rendkívüli meditáció, a Védák benső értelmének feltárulása, a valódi Védánta. Az életet annak egységében értelmezi, s bemutatja a külső tettek belső jelentését, a kettő közötti kapcsolatot, s ezek mögöttes valóságát, a Brahmant. Megvilágítja, hogy a mentális cselekvés ugyanolyan erőteljes, mint a külső, illetve még annál is több kapacitással bír, hogy létrehozza a kívánt hatást. Ennek érdekében tanítja a Végső Valóságon való meditáció számtalan formáját, kezdve a kozmikus ló ábrázolásával és a hozzá kapcsolódó áldozattal. Ezt nem a földi javakért végezzük, hanem a lélek beteljesedéséért: a szabadságért (Móksa) és az örökkévaló boldogságért (Ánanda), melyeket nem érint a változás és a halál. A belső utat megjárt egykori őseink bejárták a bennük lévő egeket és földeket, alámerültek a tudattalanba és tudatalattiba, felemelkedtek a tudatfelettibe; megfejtették a halál talányát, és meglelték a halhatatlanság (Amrita) titkát. Rájöttek, hogy miként a vízbe ejtett só feloldódik a vízben és nem lehet újra kivenni, de bárhol is ízleljük meg a vizet, az íze sós lesz, éppúgy ez a hatalmas, végtelen és határtalan Valóság (Brahman) a Tiszta Tudat maga.

Ez a hatalmas, születetlen (Mahán-adzsa), halhatatlan és félelem nélküli (Abhajam) önvaló a Brahman. A Brahman valójában félelemnélküliség. Aki így ismeri, az félelem nélküli Brahman lesz maga is. Brihadáranjaka-upanisad 4.4.25. A Brihadáranjaka-upanisad a bölcsesség (Vigjána) hatalmas erdeje, bemutatja a lelki tudás minden aspektusát és feltárja az élet titkát annak különféle állomásain. Ez a lélek (Átman) megnyilvánulása, tisztelettel és odaadással (Bhakti) tanulmányozzuk, mivel örök támaszt nyújt, vezet és oltalmaz minket a jóga útján. Önmagában egy rendkívüli meditáció, a Védák benső értelmének feltárulása, a valódi Védánta. Az életet annak egységében értelmezi, s bemutatja a külső tettek belső jelentését, a kettő közötti kapcsolatot, s ezek mögöttes valóságát, a Brahmant. Megvilágítja, hogy a mentális cselekvés ugyanolyan erőteljes, mint a külső, illetve még annál is több kapacitással bír, hogy létrehozza a kívánt hatást. Ennek érdekében tanítja a Végső Valóságon való meditáció számtalan formáját, kezdve a kozmikus ló ábrázolásával és a hozzá kapcsolódó áldozattal. Ezt nem a földi java­kért végezzük, hanem a lélek beteljesedéséért: a szabadságért (Móksa) és az örökkévaló boldogságért (Ánanda), melyeket nem érint a változás és a halál. A belső utat megjárt egykori őseink bejárták a bennük lévő egeket és földeket, alámerültek a tudattalanba és tudatalattiba, felemelkedtek a tudatfelettibe; megfejtették a halál talányát, és meglelték a halhatatlanság (Amrita) titkát. Rájöttek, hogy miként a vízbe ejtett só feloldódik a vízben és nem lehet újra kivenni, de bárhol is ízleljük meg a vizet, az íze sós lesz, éppúgy ez a hatalmas, végtelen és határtalan Valóság (Brahman) a Tiszta Tudat maga.

A megvilágosodott bölcs túljut minden észlelésen, örömön és bánaton, s végül az örök Átman (Önvaló), amit nem könnyű megpillantani - bölcsessége által, melyet Jóga-meditáció révén szerez, megvalósítja a szív titkos barlangjában rejtőzködő Brahmant. (Katha-upanisád 2.12.)||||A Filozófia fogalma a Philo, mint szeretet és Sophia, mint tudás görög szavak összevonásából keletkezett. Így tehát a Filozófia eredeti jelentése nem más, mint a Tudás Szeretete! E harmonikus összegzés mégis távolinak tűnik, ha eltöprengünk azon, mit is értünk a Valódi Szeretet fogalma alatt. A tudást is csak akkor fogadhatjuk el Teljes Tudásként (Vidjá), ha hiánytalanul magába foglalja minden élő (Purusa) és élettelen (Prakriti), vagyis az Abszolút Természetét (Brahman). A töprengő nyugati gondolkodó számára a szeretet túlságosan elvont, absztrakt marad. A Mindenséget leírni próbáló tudás pedig általánosító, vagyis a végső lényeget tekintve pontatlan. Azonban a Jógikus Bölcsesség nézőpontjából kimondhatjuk, hogy a téves életvezetés vagy életstílus (Káma) az, amiért a nyugati ember oly sokszor nélkülözni kénytelen a végső válaszokat. Ezért az első feladat ahhoz, hogy e kérdésekre átélésen alapuló, igazán kielégítő választ kapjunk, hogy magát a keresést ne helyezzük önnön életünkön túlra! A benső megvilágosodás (Szamádhi) ösvénye nem ateizmus, de nem is morálteológia. Az Örök Igazság (Szanátana-dharma) ösvényére lépve, belül és kívül egyaránt kezdjünk el kutatni az Abszolút Igazság után. Valójában önmagunk fokról-fokra, lépésről-lépésre történő megértése a válasz és a Megvilágosodás maga; az Ég a Szívben! E világban semmi sem oly magasztos és tiszta, mint a szent tudás (Vidjá). Ha valaki tökéletessé vált a jóga által, az idővel minden tudást megtalál az Önvalóban (Átman). (Bhagavad-gítá 4.38.)