A memoárkötetből kirajzolódik XXIII. János reformer egyénisége, a II. Vatikáni Zsinat hangulata, VI. Pál türelme és állhatatossága, majd a kommunista rendszerek igazi arcát ismerő lengyel II. János Pál pápa tevékenysége.

A regény, mely sokak szerint a szerző életművének legkiemelkedőbb alkotása, Szent Gellért püspök elképzelt önéletírása. A velencei születésű bencés szerzetest, aki eredetileg a Giorgio Segredo nevet viselte, szinte a véletlen sodorta Magyarföldre. Tudós, szentéletű remeteként hét évet töltött Bakonybélben, miközben megújította a bencés rendet, s közben menedéket adott a hívő és cselekvő keresztények sokaságának. Talán egész életét a vadonban töltötte volna, ha Szent István király nem figyel fel rá, és nem választja ki fia, Imre herceg nevelőjéül. A szerző biztos történelem-ismerettel és remek megjelenítő erővel állítja elénk az országalapítás korát, a nyugati keresztény és az ősmagyar gondolkodásmód szembenállását, melynek végül Gellért, aki akkor már csanádi püspök, a Vata-féle pogánylázadás idején áldozatul esik: testét a Kelen-hegyről kocsiján a mélybe taszítják.

*

*

"Alkotáslélektani tapasztalat, hogy a művészben a tehetség időbeli kibontakozását tekintve előbb jelentkezik a költő, mint a prózaíró, és az epikus hamarabb érkezik, mint a drámaíró. Az is "köztapasztalat", hogy a költőként indulóalkotó gyakran műfajt vált, és művészi ereje epikai művekben bontakozik ki."

Tatárjárások idején||||Majd húsz esztendő múltával, 1961-ben jelenhetett meg újra Kodolányi János hatalmas regényfolyama: A vas fiai. Fülszöveg: „Kodolányi írói vállalkozása igen jelentős alkotást hozott létre, mely megjelenése idején alkalmas volt arra, hogy a történelmi regény eszközeivel intse, figyelmeztesse az országot, annak haladó és hazaszerető erőit a német fasizmus terjedésének veszélyére.”||||Mi az, hogy alkotást hozott létre? Magyarul ezt úgy mondják: regényt írt.||Az írónak természetesen eszébe nem jutott a német fasizmus terjedésének veszélyére „figyelmeztetni” gondolkodó olvasóit, akik a regény születése idején tudták, mi a különbség olasz fasizmus és német nemzeti szocializmus között, és a valóban hazaszerető magyarok számára a nyugatról ránk zúduló nemzeti szocializmus éppoly fenyegető, riasztó veszélyt jelentett, mint a keletről közeledő erőszakos, hataloméhes bolsevik világmegváltás.||||Zrínyi Miklós hajdan a Habsburgokkal szövetkezett a török ellen és megmentett a kirablástól, pusztulástól harmadnyi maradék Magyarországot. Bethlen Gábor, hátát kényszerűségből a „szövetséges” török Portának támasztva, néhány évtizedre boldoggá tette az Erdélyben élő magyarokat, székelyeket, szászokat.