Az olvasó nem egy új magyar történeti áttekintést, összefoglalót, hanem női sorsok köré font történetek füzérét kapja kézhez. Királynők, királynék, fejedelemasszonyok, politikusok feleségei, színésznők, írók, költők szerepelnek a kötetben. Olyanok, akik életútja a magyar vagy a szomszéd népek történetével érintkezett vagy forrt össze. Olyanok is, akik ki akartak törni saját koruk által előírt női szerepből, mást, általuk fontosnak tartott célt akartak megvalósítani. A szereplők tevékenységének bemutatása során mindvégig arra törekedtünk, hogy mind a leírtak, mind a gazdag képanyag hozza közelebb az olvasóhoz e nők érdekes személyiségét.

Az ókor nagy civilizációban rendszerint több egymásra ható társadalom élt a legtöbbször pontosan nem is körülhatárolható térségben, ahol a helyi kulturális különbségek ellenére lényeges közös vonásokat találtunk például a hitvilágban, a művészeti stílusokban, a mértékrendszerben. Egy civilizáción belül különféle társadalmak léteznek; némelyik összetettebb a többinél. Néha egyetlen kormányzati központ hegemóniája érvényesül az egész, kölcsönhatásban álló rendszerben, míg más esetekben a helyi hatalmak egymástól függetlenek. Ilyen civilizáció alakult ki a mai Mexikó és Közép-Amerika egyes részein, amelyet összefoglalón mezoamerikai (közép-amerikai) civilizáció nevezünk.||Ez a civilizáció egyesek szerint körülbelül i. e. 2000 körülitől, mások i. e. 1500-tól számolnak az 1521-ig, a spanyol hódításig állt fent.||A sorozat induló kötete elsősorban a térség két legnagyobb civilizációjáról, a maják és az aztékok világáról ad rendkívül plasztikus képet: szó szerint is a kiadvány terjedelmének kb. a fele illusztráció. A kötetből megismerhetők e két nagy kultúra kiemelkedő alkotásai építészeti remekei, tudományos eredményei, írásbelisége -, hasonlóképpen a mindennapi élet, a társadalmi viszonyok, a hitvilág.

*

A Kossuth Kiadó új történelmi sorozata a magyar államiság ezeréves történetéből tizennyolc olyan alakot mutat be, akik uralkodóként, politikusként vagy "szürke eminenciásként" Magyarország és a magyarság sorsát meghatározó módon irányították - olykor kedvezőbb, máskor szerencsétlenebb irányba. A Romsics Ignác főszerkesztő nevével fémjelzett sorozat szerzői az adott korszak, illetve személyiség elismert történész szakértői. A kötetek gazdag képanyaggal, korabeli dokumentumokkal illusztrálva állítják az olvasó elé ezeket a sorsfordító egyéniségeket.

Bálint György - vagy ahogyan az országban hosszú évtizedek óta mindenki ismeri, Bálint gazda már számos újságcikkel, televíziós műsorral és szakkönyvvel lopta magát a szívünkbe. Utóbbiak közül az egyik legkeresettebb az először 1985-ben megjelent Minden héten szüret című munka, melynek negyedik, átdolgozott kiadását tartja kezében az olvasó. A képekkel gazdagon illusztrált kötetben 52 kerti növény portréja található.

Kétrészes sorozatunk első kötete hiteles képet rajzol az i. e. 1500-tól i. sz. 1600-ig terjedő időszak legnagyobb katonai vezetőinek életéről és pályafutásáról Alkibiadésztől Hannibálon át Tamerlánig. Az életrajzokat térképek egészítik ki, amelyekből megismerhetjük az adott hadvezér legjelentősebb csatáit és hadjáratait.

Elképzelhető, hogy nem is az anyag hozza létre a tudatot, hanem csak mintegy beborítja azt? Ez a gondolat viszont ahhoz a nézőponthoz vezet el bennünket, hogy a tudat eredetileg az anyagtól függetlenül is létezett. Vagyis az élet értelme ezek szerint nem más, mint a tudatnak az anyaggal alkotott kapcsolatából történő felszabadítása. Vajon hogyan festene egy olyan társadalom, mely az ehhez hasonló nézeteken alapulna? Vajon milyen lenne a tudománya, az egészségügye, a politikai élete, a gazdasága és az erkölcse? Ezek azok a kérdések, melyeket ebben a gondolatébresztő könyvében Gauri Shankar Gupta megvizsgál.

Hogyan futott tévútra a fogyás tudománya?

x

A magyar könyvkiadásban előzmények nélküli, háromrészes sorozat első kötete a korabeli - 1849 és 1914 közötti - magyar sajtóban megjelent interjúk közül válogat, visszatekintve az interjú műfajának magyarországi kezdeteire. Császtvay Tünde irodalomtörténész segítségével napi- és hetilapok, folyóiratok sokaságából gyűjtöttük össze a legnagyobb személyiségek legérdekesebb beszélgetéseit. A mai értelemben vett interjú a 19. század közepétől Amerikában kezdett egyre kedveltebb lenni, míg Angliában, valamint Nyugat- és Közép-Európában csak a 19-20. század fordulójától vált elfogadottá. Műfaji sajátossága, hogy a bennfentes újságíró vagy beszélgetőtárs nem csupán bizonyos információk megszerzőjeként vagy a hírességek megfigyelőjeként, az ott elhangzottak továbbítójaként, hanem a megszerzett hírek értelmezőjeként lép fel. Mindezt úgy teszi, hogy a megszerzett tudást a tömegeknek szóló médiában adja közre. Az érdeklődők elé tárja ezeket az irányított kérdésekkel kinyert, mások által nem ismert, akár bizalmas információkat, miközben nem másíthatja meg a kérdezett személy gondolatait, közlendőit, emellett környezetrajzot is ad a nyilatkozóról. Az első kötet időhatára az I. világháború kitöréséig tart. A kiválasztott személyek többsége író- és művészember, köztük - a teljesség igénye nélkül - olyan neveket találunk, mint Arany János, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Benczúr Gyula, Munkácsy Mihály, Zichy Mihály, Szinyei-Merse Pál, Liszt Ferenc, Lehár Ferenc, Jászai Mari, Fedák Sári; a sportolókat (és az építészeket) Hajós Alfréd képviseli, a politikusok és a közéleti szereplők sorában található Bem József, Kossuth Lajos, Görgei Artúr, Andrássy Gyula, Wekerle Sándor és özvegy Damjanich Jánosné.

*

Mit kínál a kert? - teszi fel a kérdést új könyvében Bálint gazda, azaz Bálint György kertészmérnök, aki századik születésnapján túl is szívesen látja el tanácsaival a kertészkedőket. A kert adhat gyümölcsöt, zöldséget, virágot, gyógyfüvet és fűszert, de mindenekelőtt örömet, jóleső munkálkodást és pihenést - vagyis boldogságot. Ebben a kis könyvben Bálint gazda ahhoz ad tanácsokat, miként gazdagíthatjuk kertünket társ- vagy haszonállatokkal, hol helyezzük el, mivel etessük, hogyan szaporíthatjuk őket. Ez a színes kötet abban segíti fiatal, vagy a kertészkedéssel most ismerkedő felnőtt olvasóját, hogy a kert a természetnek olyan kis darabja legyen, amelyben az állattartás ősi hagyományai is helyet kapnak.

Az osztrák-magyar hadsereg katonatisztje, majd a Monarchia vezérkari főnöke, Arz Artúr (1857-1935) emlékirata az első világháború csatatereit, hadállásait, a haditerveket és ezek megalkotóit is bemutatja. Arz olyan szemtanú, aki nem csupán háborús élményekkel, tapasztalatokkal bír, de a dolgok menetének alakításában is kiemelkedő szerepet játszott. Az első világháború az osztrák-magyar haderő fegyverletételével végződött, ezért az utókor kevésbé tartja számon, hogy milyen heroikus teljesítményt nyújtott a sereg, milyen vitézül küzdött, s hogy nem egyszer fényes győzelmet aratott. Ilyen győzelmek (a limanovai csata, a gorlicei, valamint a caporettói áttörés) kötődnek báró straussenburgi Arz Artúr nevéhez, aki a nagy háború egyik legismertebb és legsikeresebb osztrák-magyar hadvezére volt. IV. Károly 1917. március 1-én nevezete ki vezérkari főnökké, s ebben a minőségében több mint másfél éven keresztül látta el a Monarchia haderejének irányítását. E kiváló katona az első világháború kirobbanásának okairól, az osztrák-magyar haderő nagy harcairól, kalandjairól, hősiességéről és áldozatkészségéről ír, megosztja velünk a legfontosabb haditerveket és hadműveleteket, végül a hadvezetés legmagasabb rangú katonatisztjeit is megismerhetjük általa. Ez a közérthetően, élményszerűen megírt, a harcokról nagyszerű áttekintést nyújtó könyv nem hiányozhat egyetlen, a nagy háború iránt érdeklődő olvasó polcáról sem.

x

Nógrádi György új könyvében a Német Szövetségi Köztársaság kancellárjainak, államfőinek és külügyminisztereinek politikai pályáját tekinti át az ország 1949-es létrejöttétől napjainkig. A kötet bemutatja azokat a személyiségeket, akik a háborús vereség romjaiból néhány évtized alatt felépítették Európa és a világ egyik legsikeresebb gazdasági és politikai nagyhatalmát, amely meghatározó szerepet játszott a megosztott kontinens egyesítésében. A könyv azonban nem sikertörténetek szakadatlan sora. A szerző előrebocsátja, hogy Angela Merkel kivételével - sokszor személyes okok, máskor kivédhetetlen politikai erőhatások miatt - valamennyi német kancellár megbukott. Ez a szándékosan és bevallottan szubjektív könyv - a szerzőtől jól ismert módon - rávilágít a színfalak mögötti történésekre, intimitásokra is.

Ormos Mária ebben a könyvében a korszak magyar sorskérdéséről, az ország számára készülő trianoni békeszerződés kialakulásáról és emberi, társadalmi, gazdasági, országszerkezeti következményeiről szól. Az eredeti levéltári anyagok alapján készült mű a békeszerződést a különböző előjelű legendák, mítoszok, emóciók és indulatok dzsungeléből átemeli a történelmi realitás száraz szigetére. Választ ad olyan kérdésekre, hogy miért írt alá Henrys francia tábornok 1918. november 13-án egy olyan katonai konvenciót, amelyet nem tudott betartani? Miért készítette elő Budapest megszállását, ha oda végül is nem vonult be soha? Mi volt a háttere, lényege és célja az úgynevezett Vix-jegyzéknek? Hogyan próbálta Fernand Vix alezredes betartatni az 1918. novemberi belgrádi katonai konvenciót és eközben milyen kalandokba keveredett stb.Mint tudjuk, a békeszerződés értelmében Magyarország elvesztette a magyar lakosság egyharmadát, és korábbi területének mintegy kétharmadát. Elveszett a két legértékesebb gabonatermelő régió, továbbá a polgári és polgárosodó kisebb és nagyobb városok, azaz megszűntek a polgári gondolkodás és életmód fészkei. A békeszerződés tehát társadalmi szempontból eltorzította az ország arculatát, gazdasági szempontból viszont aláásta a kiegyezést követő ipari építkezés egész rendszerét. Ráadásul az ország gyakorlatilag védtelenné vált. Nem nyújt vigaszt, hogy a békerendszernek nemcsak a Magyarországra vonatkozó része, hanem az egésze irreális, meggondolatlan és végtelenül káros volt, méghozzá nemcsak a közvetlenül érintettek szempontjából, de egész Európára, sőt az egész világra nézve is. Nem az észszerű kiegyezés, hanem a vak bosszú és szerzésvágy vezérelte, a nemzeti eszme hangoztatása közepette a békeszerzők fütyültek az etnikai viszonyokra, és mindez együttvéve úgyszólván törvényszerűen vezetett az új konfliktusokhoz és végül a második világháborúhoz.

*