*

Az 1720-as évek elején kezdődött meg a nagy Schwabenzugnak nevezett bevándorlás Délnyugat Németországból a török uralom alól felszabadított magyarországi területekre. Szigorú szabályok alapján 300-400 ezer ember érkezett meg bizakodással és várakozással, egy új, békés élet reményében, és vett részt az ország újjáépítésében, a gazdaság megindításában. A könyv ennek a népvándorlásnak az okaira, és letelepedés folyamatára keresi a válaszokat. A múltnál nincsen kényesebb dolog, mint tüzes vashoz, nyúlj félve hozzá: másképp tudomásodra hozza, mily forró saját korod." (Goethe) Ahogy a miértekre kerestem a válaszokat a dunai svábok történetében, egyre több kérdés merült fel bennem a mával kapcsolatban, és bizony a kutatás megmutatta, hogy "mily forró a saját korom" is. A múlttal való találkozás bizony mindig nagyon tanulságos. Ahogy öregszik az ember egyre fontosabbá válnak a gyökerei, egyre többször merül fel gondolataiban a kérdés, hogy honnan is jöttünk, miért is, kik voltak azok az ősök, akiket már nem ismerhettünk, de akik lehetővé tették a mi életünket itt Magyarországon. Az biztos, hogy búcsúzásra és újrakezdésre is készek voltak mindannyian, amikor 300 évvel ezelőtt hívó szóra elindultak a Pannon-medence ismeretlen tájaira, hogy ott újrakezdjék életüket. Vajon mik voltak azok a motivációk, amik erre a felelősségteljes, és egyben kegyetlen elhatározásra bírták őket, hiszen döntésük a szülőföld, a család, szeretteik elhagyását jelentette minden remény nélkül arra, hogy valaha is viszontláthatják egymást. Bizonyosan mélyen hittek abban, ha a múltjukon vagy jelenükön nem is, de a jövőjükön lesz lehetőség, hogy változtassanak és a maguk kezébe vegyék sorsukat. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a legbátrabbak, lelkiekben legerősebbek indultak el, és vállalták a nem kevés veszélyt rejtő nagy kalandot. A dunai svábok története és a hagyományos értelemben vett kultúrájuk a sok elhivatott ember munkája ellenére szép lassan eltűnik. Azt pedig tudjuk, hogy egy nép, történelmének, származásának ismerete nélkül gyenge, gyökértelen. Ezért úgy éreztem, hogy még van lehetőségem, és emellett szívből jövő kötelességem is hitelesen bemutatni, hogy nem egy batyuval érkeztünk ide és, hogy nem vettük el mások földjeit, hanem beilleszkedve a szülőföldtől távoli társadalomba emberfeletti munkával értéket hoztunk létre és váltunk sváb magyarokká. Szeretném, hogy több évszázad múltán végre feloldódjanak a görcsök, és ne legyen táboruk azoknak, akik a történelem megengedhetetlen leegyszerűsítésével próbálkoznak azt meghamisítani

Sokat gondolkodtam e könyv címén, és bár látszólag talán elég sötétre, borongósra sikeredett, itt a bevezetőben mégis azt szeretném bizonyítani, hogy ez a cím és az itt következő írásaim sokkal inkább a reménykedést próbálják erősíteni mindannyiunk lelkében. Minek is tagadjuk, volna ok bőven arra, hogy sötétnek lássuk az előttünk álló időket, de mégis inkább azt kellene erősítenünk magunkban és másokban is, hogy minden "vég" egyben valaminek a kezdete is. Talán Cseh Tamás egyik dalának az a sora lenne képes megvilágítani, hogy mire is gondolok, amely így hangzik: "álomnak vége van, világnak nincs vége". Az ember ilyen végidőkben inkább az álmaitól, vagy még pontosabban fogalmazva, az illúzióitól kell, hogy elbúcsúzzon. Akármennyire tudjuk is már elég régóta, hogy lejtőn van az emberi világ, de mindig igyekeztünk, és igyekszünk majd ezután is mindent megtenni, hogy e lejtővel szembeszegüljünk. Ám az emberi élet túl rövid ahhoz, hogy akár több nemzedéknyi tapasztalattal a hátunk mögött meglássuk az idő végtelen áradatában azokat a roppant időtávokat átívelő ciklusokat, amelyek akkor is mozgatói életünknek, ha nincs szemünk a meglátásukra. A világegyetemben, a makro- és mikrokozmoszban egyaránt, minden ciklikusan változik, így nincs okunk feltételezni, hogy az emberi nagy kultúrákra ez ne vonatkozna.

Felfoghatatlan és titokzatos Dosztojevszkij személyisége. Művészként leküzdhetetlen vágyat érzett arra, hogy az emberi lélek legveszélyesebb és legbűnösebb mélységeit kutassa. Regényhősei elképesztő szenvedéseket élnek át, akárcsak ő maga. A külvilágban a legnehezebbet, a legnyomorultabbat, a legreménytelenebbet ábrázolta, mert ilyen emberekkel volt tele a cári Oroszország. Középút nem volt a látnoki szerző megoldásaiban. Befelé élt, befelé látott, ahol Isten tüze, ősereje új meg újabb fantasztikus alkotásokra ösztönözte, hogy az emberek a világ és önmaguk szenvedését jobbá válásukkal haladják meg.

A Bhagavad Gítá a Mahábhárata indiai eposz része, a védikus irodalom egyik alapműve. Jelentősége Indiában hasonlatos az Újszövetségéhez. Mindenki olvassa, forgatja, erőt merít szavaiból. A kétszázezer versszakos Mahábháratán belül a hétszáz versszakos Gítá Ardzsuna harccal szembeni kételyeivel kezdődik, amelyek a végső ütközet előtt támadnak fel benne. Kételyei jogosnak tűnnek, hisz az ellentáborban számos rokon és barát sorakozik föl, számos tisztes harcos, akikkel szíve szerint sohasem háborúzna. Félelmeitől nem képes megszabadulni, így megkéri Krisnát, a kocsihajtóját, vigye a két hadrend közé, hadd szemlélje meg utolszor, kikkel is fog életre-halálra küzdeni. Krisna teljesíti kérését, és a Gítá ezen a ponton kezdődik el. Ardzsuna az első énekben a két had között állva elmondja a félelmeit, míg Krisna a következő tizenhét énekben azon felül, hogy megpróbálja eloszlatni a felmerült félelmeket, szellemi beavatásban részesíti Ardzsunát. Ez a szellemi táplálék a védikus bölcseletbe enged bepillantást. Kicsit patetikusan hangzik, de nem áll messze az igazságtól, hogy a Gítában a szellemi kasztot képviselő Krisna ad lelki eligazítást a harcos kasztot megtestesítő Ardzsunának. A mítosz szerint a Mahábhárata eseményei a ma is tartó világkorszak kezdetére esnek, vagyis Krisztus előtt háromezer körülre. Az eposzban zajló rokonháború vezette be a Vaskorszakot. A Bhagavad Gítá a harcos kaszt Testamentuma volt, hisz Krisna nem a tűzhely mellett, hamuban sült pogácsák eszegetése közben, hanem a harcmezőn, egy öldöklő csata kellős közepén részesítette szellemi beavatásban Ardzsunát.

Olvasóink a kötet alapos elolvasása nyomán rájönnek arra, hogy ebben a könyvben sokkal többről van szó, mint amit a címe ígér. Ez így van rendjén. Szerzője, aki igen behatóan ismeri szinte az egész Közép- és Belső-Ázsia nomád népeinek, sőt város- és oázislakóinak a történetét, hatalmas munkára vállalkozott. Tette ezt azután, hogy idehaza és az említett hatalmas kontinensrészben alapos orientalisztikai tanulmányokat folytatott. Alapjában véve nemcsak a hunok és birodalmuk népeinek története érdekelte, hanem alapos és több nyelvre kiterjedő ismeretei révén kísérelte meg sok-sok nyelvi terminus, sokféle történeti folklóranyag megértését és azok sikeres elénk tárását. Természetes, hogy a címnek megfelelően, elsősorban a hunok és azok birodalma érdekelte ugyan, de azon céltudatosan túl is lépett. Joggal fűzi fel ismereteit a Selyemútra, hiszen ez az óriási közlekedési út, amely hosszú-hosszú évszázadokon át szolgálta a népeket, rendkívüli lehetőséget biztosított fő- és mellékvonalaival, leágazásaival együtt nemcsak a háborúkhoz, a hadseregek felvonulásához, hanem elsősorban a kulturális javak cseréjéhez. Amíg funkcionált, szerepe óriási volt, és ezt a múltbeli szerepét főleg a 19. század kutatói (köztük hazánkfia, Stein Aurél volt az egyik élenjáró) nyomán kezdték feltárni, de még igen sok a megvilágítandó részlet. Akinek a kezében volt ez a fontos "nemzetközi" szárazföldi útvonal vagy annak jelentős részlete, az sokfelé üzenhetett, küldhetett kereskedőket, működtethette kultúrák ütőerejét.

.

Majláth beszélyeinek javát e kötetben veszi az olvasó. A szerző iránti baráti érzése bírta fordításukra, amint megjelentek, Kazinczyt. Az irodalom e szaka nálunk akkor még, a primitív kezdés póláiban volt, annyira, hogy Majláth művei, forma és előadás tekintetében, valódi nyereményül voltak tekinthetők, aztán az alkalom, a hívek kis csoportját egy új, tiszteletben álló névvel szaporítani, sokkal kínálkozóbb, hogysem Kazinczy mellőzhesse.

Vajon milyen szerepet játszott Georges Clemenceau francia miniszterelnök magyar menye a trianoni döntésben? Tényleg szabadkőműves összeesküvés állt Magyarország felosztása mögött? Valóban hajózható folyónak állítottak be az utódállamok néhány patakot, csakhogy nagyobb területhez jussanak? Tudatlanok lettek volna az antant döntéshozói? És egyáltalán: hol írták alá a trianoni békeszerződést: a Kis- vagy a Nagy-Trianon-palotában? Esetleg másutt? Lejár a békeszerződés? Van titkos záradéka? ABLONCZY BALÁZS könyve ezekre és más kérdésekre keresi a választ, hogy megérthessük a kilencven éve aláírt békeszerződés körülményeit és hatását. Trianon a XX. századi magyar történelem egyik legtragikusabb eseménye, amely mély nyomokat hagyott a magyar történeti tudatban és a politikában. A kötet jó kiindulópont lehet mindazoknak, akik az eseménytörténeten túl kíváncsiak a mélyebb összefüggésekre, és értelmezni kívánják a mai közéletben és publicisztikában is rendszeresen felbukkanó hiedelmeket, spekulációkat, legendákat. Ablonczy Balázs 1974-ben született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarán végzett történelem-francia szakon, ugyanitt szerezte doktori címét, és egykori iskolájában, a művelődéstörténeti tanszéken oktat. Tanult és kutatott Párizsban, Londonban, Berlinben. 2009-2010-ben a bloomingtoni Indiana University vendégtanára volt. Szakterülete a két világháború közötti Magyarország története. Főszerkesztője a Kommentár című kéthavi folyóiratnak. Teleki Pálról szóló életrajza a 2005-ös év egyik legjobb társadalomtudományi kötete volt. Budapesten él, nős, két gyermek apja.

*

János költői munkássága ismert a magyarul tudó, iskolázott emberek körében. A muzsikával, szorosabban a népzenével való kapcsolata ellenben alig van jelen a köztudatban. Amikor szóba kerül népdal-gyűjteménye, sokan meglepődnek, de ha azt is megemlítjük, hogy keze írásával lejegyzett kottái maradtak fönn, saját szerzeményei is vannak, és hogy gitárja szerepelt a millenniumi kiállításon, a legtöbben csodálkoznak, nem hallottak erről. Arany születése 200. évfordulója újra reflektorfénybe állította a költőóriást. Számos tanulmány és zenei hangfelvétel igyekszik a részleteket mind jobban feltárni munkásságában. L. Kecskés András több évtizede előadója és kutatója a régebbi korok zenéjének, eredményeit tudományos írásai igazolják. Az MTA Kézirattára bocsátotta rendelkezésére Arany gyűjteményét. Bízunk benne, hogy egy könnyen forgatható könyv, mely az eredeti, fontosabb nép- és köz zenei kottákat és azok irodalmi és zenei párhuzamait tartalmazza, segít megismertetni és közkinccsé tenni az Arany János gyermek- és ifjabb korából származó zenei emlékeket. A szerző által javasolt gitárakkordok inspirálhatják a dalok előadását, és megkönnyíthetik azt. Ez a könyv e szándékkal jelent meg.

A kifestőkönyvben kalocsai színes hímzések motívumkészletéből találhatók példák, mind az öreghímzések, mind pedig a huszadik század második felében jellemző, színpompás, naturalisztikus motívumok közül.

Gróh Gáspár monográfiájában a hihetetlenül összetett Szabó Dezső-i életmű egyik fontos vonatkozását, az író irodalomszemléletét mutatja be. Egyfelől írások meghatározott csoportját vagy egyes műveket vizsgál, másfelől egy-egy fejezetben Szabó Dezső Adyhoz és Babitshoz fűződő viszonyát, az író róluk formált képét bontja ki. Gróh Gáspár monográfiájában a hihetetlenül összetett Szabó Dezső-i életmű egyik fontos vonatkozását, az író irodalomszemléletét mutatja be. Egyfelől írások meghatározott csoportját vagy egyes műveket vizsgál, másfelől egy-egy fejezetben Szabó Dezső Adyhoz és Babitshoz fűződő viszonyát, az író róluk formált képét bontja ki.

1910. december 30-án, amikor én születtem, mínusz 10 fok körüli hideg volt - úgy mesélték nekem -, bent a vaskályhát izzásig melegítették, kint térdig ért a hó, és az égen a Halley-üstökös a fél égboltot beborítva csóválta a farkát. Lehet, égi jelek üzentek a Földre."Akkor még senki nem tudhatta, hogy Magyarország egy csöndes falujában élő csillag érkezett közénk, akit az Isten igencsak jókedvévben teremtett, mert csodálatos adományokkal halmozta el: jósággal, gazdag lélekkel, szerető szívvel, jó humorral, kirobbanó életkedvvel, örök derűvel és hatalmas tehetséggel. S adott hozzá neki majd száz esztendőt, hogy az isteni adományokat bőven kamatoztathassa. Ebben a könyvben Búza Barna mondja el történeteit. S miközben társul szegődünk egyszerre fájdalmas és dicsőséges diadalmenetéhez - ahogy életútját jellemezni szokta -, kibontakozik előttünk egy nagyszerű művész hihetetlenül gazdag száz évének ezernyi állomása. Meséin önfeledten mosolygunk, hangosan nevetünk, olykor meg elfacsarodik a szívünk, s könny szökik a szemünkbe...Igazi időutazás

A magyar lovagi élet, kultúra egyidős a kereszténység I. István általi felvételével.De az első lovagkirályunk mégis I. László volt. Ráadásul László utóélete, híre is sokkal jobb, mint Istváné. A templomok freskói is sokszor ábrázolják hősként Lászlót. Míg István nincs is freskón megjelenítve a középkorban. Nem tudunk magyar nyelvű lovagi témájú írásokról a reneszánsz előtti időkből, de latinról se.Az Anjouk uralomra, magyar trónra jutása jelentős stílus és tartalmi változást hozott a magyar lovagi életben. Ez legjobban az Anjouk nápolyi hadjárataiban mutatkozott meg. Legendás alakja történelmünknek, Nagy Lajos király kortársa, a tiszántúli eredetű Toldi Miklós lovag. Akiről a legtöbbet Ilosvai Selymes Pétertől tudunk. Ilosvai a XVI. század hetvenes-nyolcvanas éveiben írt Toldi Miklósról.

Az ötödik Zsámboki kötet most kicsit rendhagyó módon tárja elénk a hun nagykirály életét, jellemét és világné- zetét. Megbízhatóan ássa elő ősi múltunk rejtélyes moz- gatórugóit, nyitja fel szemünket az eddig megbúvó indí- tékokra. Izgalmas és fordulatos történet ez, egy szabír fejedelem szemszögéből, ki közvetlen közelségből tekint az ókor hanyatlására, felismerve a sorsszerűséget. Hogyan változtatja meg a világot egyetlen ember akarata? Mennyi látható és láthatatlan ellenséggel kell megküzdenie annak, aki vissza akarja adni fényét a te- remtésnek? Sok kérdésre kapjuk meg ismét a választ, de még nem elégre...

Ez a kis kézikönyv a Fraternitas Hermetica Rosae Crucis mesterképző tanfolyamának vezérfonala. A benne lefektetett anyag évezredeken keresztül, mint Manual Secretorum hagyományozódott a Rend vezetőiről azok utódaira. Tisztában vagyunk azzal, hogy a feladatok, melyekre ezek a titkos hagyományok köteleznek nagyok, s a vállalkozás, melybe ennek a titkos kézikönyvnek fordításával és tolmácsolásával kezdtünk, hálátlan. Valószínűleg csak kevesen lesznek, akik a benne foglalt egyéni munkát elvégezhetik, még kevesebben azok, akiknek szellemi érettsége elegendő lehet az ezzel járó súlyos problémák megoldásához. De akadtak olyanok kortársaink között is, akik erre képesek voltak, s a Vízöntő-korszakban még többen lesznek, akik az elődök példáját követik majd.

.

.

Szent György Lovagrend XXIV. nyári egyeteme összegyűjtött előadások Rozsnyó 2017A kötet, kemény kötésű, cérna fűzött, B5 formátumú, 320 oldal terjedelemben, tömérdek színes képpel. A kötet tartalmazza a Felvidéki Nagypriorátus 2011 és 2017 közötti tevékenységét taglalja.A XXIV. nyári egyetem két jeles eseményhez kötődött: a reformáció ötszázadik évfordulójához, illetve első lovagkirályunk, Szent László trónra lépésének 940., valamint szentté avatásának 825. évfordulójához.

E kivételes közírói teljesítmény igencsak tág világ, s bár egy része napvilágot látott az elmúlt évtizedekben, épp a jelen kötet bizonyítja, hogy mennyire felfedezetlen valójában.Ahogy a címadó írásban, a Kicsike lángok a magyar éjszakában címűben is olvasható: Valahol valami mozdult mostanában a magyar lélekben is. Fölriasztotta az elmét, gondolat szikrája pattant, s valahol valaki meggyújtott egy gyertyát a vaksötétben. Valaki más meglátta a kicsike fényt, s gyertyát gyújtott ő is. A fény elin?dult, hogy legyőzze a sötétséget.

CZUBERKA Alfréd : Kuruczkori fegyverek 1906 Hasonmás kiadás, Jelen munka a kuruczkorban használt fegyverek részletes leírását tartalmazza. Nem volt czélom szorosan vett fegyvertant írni s a fegyvereket hadi szempontból vizsgálni, ezeknek belsõ technikájával foglalkozni: hanem csupán mûvelõdéstörténeti szempontból akartam megvilágítani, milyen fajta fegyverek voltak használatosak a tárgyalt korszakban; milyen volt a kiállításuk mûvészi tekintetben; hol gyártották õket stb. Ebbõl természetesen következik, hogy nagy súlyt fektettem a díszfegyverekre. (Cszuberka Alfréd)

Haza. Magyarul ez a mindössze négy betű nagyon is sokat jelent mindazoknak, akik honfitársként tekinthetnek egymásra - éljenek bárhol is a földkerekségen -, meghatározva a létezés szellemi alapjait. Haza nélkül nincs fizikai lét sem. Hitet ad, és emberi kapcsolatokat. Mezőt, erdőt és nádast is jelent, földet a sívó futóhomoktól a termékeny öntéstalajon át a kopár bazaltszikláig. Vizet a szikes tótól a karsztforrásig. Jelent munkát és pihenést, örömöt és bánatot, ad jó példákat és emberi tartást. Emlékeztet a honfoglaló ősökre, a végvári vitézekre és más háborús meg hétköznapi hősökre - a szülőföld lakóira a földművelő napszámostól a tudósig, a kétkezi munkájával házat és hazát építő embertől a magasabb kultúrát képviselő előadóművészig. Kötetünk a mai Magyarország nevezetességeit veszi sorra. Egy válogatás persze mindig szubjektív, hiszen kinek mi a legérdekesebb a látnivalók hosszú sorából. A természet élő és élettelen értékei vagy a népművészet kincsei iránt érdeklődőnek az isten háta mögötti falu - és annak határa - több értéket rejthet, mint az építészet csodáiban gyönyörködő, világhírű múzeumokat látogató, a szellemi kultúra gazdagságában örömét lelő embernek az ország szíve. A teljesség, bár igénye él az ember lelke mélyén, itt megvalósíthatatlan vállalkozás. Albumunkban is csak ízelítőt adhatunk annak a földdarabnak a csodáiból, amit magyarul úgy hívhatunk: haza. Rigó Tibor - Andrásfalvi-Faragó Zoltán

x