1031-et írunk. István király hatalma szilárd, ám egyre-másra üti fel fejét az elégedetlenség. Imre herceg egyre markánsabban jelenik meg a politikában; Vászoly hercegről az a hír terjed: ha István nem vigyáz, rokona a koronára tör. Úgy tűnik, hogy Ármány, a magyarok ősi hitvilágának legsötétebb alakja lassanként mindenbe beleavatkozik. Imre herceg és István király halálát követően megjelenik a színen Orseolo Péter, majd színre lép Aba Sámuel, és letaszítja trónjáról Pétert. A régi valláshoz ragaszkodó néptömegek ujjonganak. De vajon helyes irányba viszi-e az ország ügyeit?

Magyarország egyre nehezebb időket él, külső és belső ellenség veszélyezteti a trónt. Dzsingisz fiainak hadai országokat kebeleznek be, népeket hajtanak igába. Aki nem hódol meg, az elpusztul, de ha beadja a derekát, a mongol kánok segédhadaként és szolganépeként maga is a soron következő hódításokat segíti.Berény, a magyar király környezetében megtelepült mongol kém fáradhatatlanul teszi a dolgát, akként, ahogyan Dzsingisz nagykán jurtadzsijai kiképezték, és mindenről tájékoztatja összekötőit, ám egy végzetes felismerés meghasonlásra készteti A mongolok pedig egyre terjeszkednek, láncreakcióként taszítva a még meg nem hódolt népeket nyugatnak, köztük a kunokat, akiket II. András király fia, IV. Béla jóváhagyásával befogadnak Magyarországon. Jöttükkel azonban megbolydul a belső rend, amit a korona belföldi és külhoni ellenfelei gátlástalanul kihasználnak.Miközben a Magyar Királyságot az intrikusok gyengíteni próbálják, s egymásnak ugrasztják a kunt és a magyart, Dzsingisz nagykán unokája, Batu megteszi az előkészületeket Magyarország bekebelezésére.Van-e különbség a kánok által eddig leigázott országok és a magyarok között? Miként vélekedik erről Batu, és kap-e támogatást a magyar király? Kik a kerékkötői a védekezésnek, kik állnak a király pártján, és kik dolgoznak ellene? Vajon képes-e a mongol zsoldban álló Berény kilétét továbbra is titkolni?Az ország mongol lerohanása immár elkerülhetetlen.

Nem vagyok elégedett az életemmel. Dühös, mérges vagyok. Haragszom a világra. Könyvem első részében megírtam haragvásaimat, szerelmeimet, otthonkereséseimet. Családom, válásaim, gyerekeim, életem fontosabb történeteit Magyar János bőrébe bújva mondom el. Fölvillantom nagyszüleink, szüleink, önmagunk, gyerekeink és unokáink életét, múltunkat és jelenünket. Szükségünk van közös reménységünkre. A jóság és a szeretet karácsonyi fényében tisztán látjuk, hogy tőlünk függ Magyarország lelkiállapota, gyerekeink boldogabb jövője. Oly sok viszály helyett családjaink gyógyulását kell választanunk és segítenünk. Legnagyobb értékeimet apámtól és anyámtól kaptam. Fiatal koromban az Olvasó Munkás Klub volt szellemi otthonom. Tamási Lajost szellemi apámnak tekintettem, Varga Domokost Dombi bátyámnak szólítottam. Példaadóimról kötetem második részében szólok (Költők, szellemi apáim) Jó szakmunkás válhatott volna belőlem Tamási nélkül is, de a fejemet nem fölemelve hordanám, hanem lehajtva, szomorúan, mint a nehéz sorsúak közül oly sokan, akik sokkal békésebb és boldogabb életet érdemelnének. Széchenyi óta tudjuk, hogy milyen fontos a nemzet számára a "kiművelt emberfők sokasága". A forradalom családi fészkei voltak a '48-as olvasókörök, az egész országban. Kassák Lajos, Veres Péter és Németh László abban egyetértett, hogy a nép szellemi állapotától függ a nemzet emelkedése. Tamási Lajossal mi a magyar kultúra gazdagodásának lehetőségét a munkásművelődésben, a munkások cselekvő részvételében láttuk. Az anyag gyermekei ezért találkoztak rendszeresen a szellem gyermekeivel. Csepelt második szülőföldemnek tekintem. A könyv harmadik részében összefoglalom költői, írói, könyvkiadói pályám, életem.

Benkő László Mátyás királyról szóló trilógiája nem kevesebbre vállalkozik, mint a 15. század második felének autentikus és részrehajlás nélküli bemutatására. Az első kötet nemcsak Mátyás életét mutatja be a trónra kerülésig, hanem apja, Hunyadi jános legnagyobb győzelmeit.

Muhipuszta, 1241. IV. Béla magyar király és Batu mongol kán seregei összecsapni készülnek. A történet főhőse, Berény immáron kettős szerepben található a harcokban. Vajon valóban oly mértékben tartott Batu az összecsapástól, hogy csaknem elhalasztotta azt?Milyen külső és belső események vezettek oda, hogy a magyar király hada képtelen volt megállni a mongol kán előtt? A Nyugat és a Szentszék hathatós segítsége vajon miért maradt el? Hogyan alakult Magyarország sorsa a rövid, de rettenetes mongol megszállás alatt? Mekkora volt a pusztulás valójában, és milyen intézkedéseket vezetett be Batu kán? Mindenre választ kap az Olvasó, ha a regényfolyam utolsó kötetében elkíséri a főhőst a Sajó-menti ütközetbe, és követi IV. Béla király és családjának sorsát Bécsen keresztül a Tengermellékig, majd tovább, át a következő évtizedeken. Tanúi lehetünk a mongolok váratlan kivonulásának és Béla király új politikájának, amellyel erősebbé kívánja tenni Magyarországot. Mit szól mindehhez Kelet és Nyugat? Értik-e a királyt, elismerik-e, hogy valóban bástyája voltunk a keresztény Nyugatnak?A befejező kötet átvezeti az Olvasót egy másik Magyarországba. Béla király uralkodásának utolsó, csaknem harminc évét követhetjük nyomon, azt az időszakot, amely a királyi család belviszályaitól terhes.

Benkő László legújabb történelmi kalandregénye a XIV. század legnagyobb, és leginkább rettegett közép-ázsiai hódítójának - Timur Lenk - különleges történetét tárja az Olvasó elé. Timur egy eltörökösödött mongol törzsben látta meg a napvilágot, a mai Üzbegisztán területén, a híres selyemút egyik mellékágánál. A területet Csagatáj kán, Dzsingisz fiának leszármazottai birtokolták. Timur apja egy merész elgondolással arra vállalkozott, hogy bebizonyítja: családja közvetlen leszármazottja a néhai világhódító nagykánnak, s ezért jogukban áll a terület felett uralkodni. Ezzel kezdődött Timur legendás és véres háborúkkal övezett története... A kor legkiválóbb stratégájaként és hadvezéreként ismerték, s a nyugat-európai uralkodók követei egymásnak adták a kilincset fényűző szamarkandi palotájában. Az utókor egyfelől a városokat építő, a tudományokat és a művészeteket végtelen elszántsággal pártoló uralkodót látja benne, más történészek azonban Timurt véreskezű hódítónak, tömeggyilkosnak tekintik. Igaz, hogy már gyermekkorában fosztogató bandák élén állt? Lehetséges, hogy apja agyafúrt tudatossággal építette fel Timur imázsát, vagy bizonyíthatóan rokonságban álltak Dzsingisz kánnal? Valóban megférhet ennyi eltérő személyiségvonás egyetlen emberben? Tényleg milliók halála száradt Timur és hadvezéreinek lelkén? Példátlan kegyetlenséggel törte le a lázadásokat, és nem viszolygott gyermekek és nők tömeges legyilkoltatásától sem... S hogy mi közünk nekünk, magyaroknak Timurhoz? Annyi kétségkívül, hogy Luxemburgi Zsigmond király, mint ahogy a többi európai keresztény uralkodó is Timurban látták azt a személyt, aki egy keletről indított, elsöprő erejű támadással képes gátat vetni az Európára törő oszmán terjeszkedésnek... Benkő László történelmi regényéből pontos helyrajzot kaphat a korról, valamint a zseniális történetmeséléséből korhű ismereteket - szilaj paripákról, csatákról, kalandokról - közben megismerheti a legendás Timur Lenk történetét, a középkori kelet vadságát és kérlelhetetlen törvényeit, történelmét. Kihagyhatatlan történelmi kalandregény a történelem szerelmeseinek!