A 21. századba az értelembe vetett hit megrendülésével, sőt tagadásával léptünk. A túlzókkal szemben II. János Pál pápa a Fides et Ratio kezdetű enciklikájával kelt az értelem védelmére és hogy a paradoxon teljes legyen, Einstein az istenhit megvédését tartotta szükségesnekPlankkal szemben ezzel a közismertte vált megjegyzésével: nem lehet az, hogy Isten kockajétékot üzzön az emberrel. Civilizációnk gyermekkorának forró hitét a tudás kevélysége követte, amig utunk több alázzatosságra nem vezetett. A 20. században örökérvenyűnek hitt tudományos nézetek inogtak meg. A mérhetetlen sok szenvedéssel terhelt század háborúi, a forradalmak, Hirosimára és Nagasakira ledobott két atombomba diabolikus értelmet adtak a haladás gondolatának. A vallásos ember a bünbeesésünk bibliai történetére gondol, de szekularista intellektuel is gondolkodóba esik, hogy a tudás nem kiváltságunk, hanem a végzetünk. Ennek a munkának tárgya azoknak a gondolatoknak a története, melyek ide vezettek.