A kiadvány nemcsak gazdasági helyzetképet nyújt a 16-17. századi Erdélyről, annak társadalmáról kezdve a mezőgazdaságon át a kereskedelemit, de rövid elemzéseket is közöl az Erdélyi Fejedelemség területén kialakult eltérésekről, bemutatja városait. Viszonlag röviden összefoglalja a főnemesség hatalmának megerősödési folyamatát, a nemesség jogállásának változásait, valamint a legnagyobb népesség, a parasztság sorsának alakulását. A szerző kitér az örmények erdélyi letelepedésének történetére is. Rávilágit olyan dolgokra, mint a gyergyói örmények vallásváltása, becsiszolódása a székely közösségbe, amely okán a székely közösség is sokat nyert a befogadottaknak köszönhetően. A kuruc szabadságharcban vállalt gyergyói szerep is fellelhető a könyvben.

A tartalom összefoglalása annak, ami Gyergyót a székely-magyar civilizáció egyik legfontosabb táji-néprajzi térségévé tette és teszi ma is. Az első települések, a falurendszer és ezeken belül a tízesek kialakulásának ismertetése után sorban következnek Gyergyószentmiklós és a vidék falvai értékeinek felvillantásai. Gyergyói történelem, néprajz, művészetek, építészeti örökség, természeti kincsek sorakoznak a kötet lapjain. Garda Dezső lényegében a legfontosabb, a térséget általában és a helységeket külön-külön is egyedivé tevő jellegzetességeket teszi itt láthatóvá. Saját kutatómunkájának, szakirodalom-szempontok szerint írt könyveinek esszenciáját tálalja a most megjelenő kötetben. Érdekessé, hozzáférhetővé teszi Gyergyó kincseit azoknak is, akik büszkék gyergyóiságukra, de szakirodalmat nehezen olvasnának, de azok számára is, akik vendégek ezen a tájon, és hazautazva nem csak lelkükben vinnék magukkal az itt szerzett benyomásokat.(Ezt a cikket a Székelyhonról másolták: https://szekelyhon.ro/aktualis/gyergyo-kulturalis-ertekei-egy-kotetben)

Garda Dezső (Kolozsvár, 1948) történészprofesszor, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára, szociográfus, politikus, aki újabb jelentős terjedelmű, gazdag levéltári forrásanyagra támaszkodó kötettel jelentkezett, ezúttal az első impériumváltás gyergyói történéseit veszi számba. Azt próbálta érzékelni, "hogy Gyergyó magyarsága, a székelység miként lépett át a szabadság, az önálló nemzeti lét körülményeiből, a szolgaság, a nemzeti megaláztatás és elnyomás állapotába. Főleg az érdekelt, miként élte meg az egyszerű ember a magyar intézményeknek az erdélyi román Kormányzótanács által létrehozott intézményekkel való felváltását, hogyan viselte el a trianoni béke után állandósult kisebbségi lét jogfosztottsági állapotát." (Szerző)

*