Létezhet-e olyan könyv, ami bepillantást ad a Mindenség életébe? Létezhet-e olyan könyv, ami megmutatja, hogyan bújik elő a Mindenség önmagából? Létezhet-e olyan könyv, amitől ráeszmélhetünk a Mindenség bennünk élni vágyó varázserőire: Létezhet-e olyan könyv, amely kaput nyit az élet és a Mindenség varázserőinek felfogásához, a Mindenség legnagyobb titkaihoz? Létezhet-e olyan könyv, amely varázsgömbként, dióhéjban maga a Természet Nagykönyve, a sokezer éve elveszett bölcsek köve, s egyben az örök élet itala? A Mindenség csodáinak könyve az első, és a legmerészebb kísérlet ennek a varázskönyvnek a megközelítésére, amelynek a kedves Olvasó is részese, és amelyet mindannyian az életünkkel írunk tovább.

Hogyan lehet a valóságnak megfelelő képet alkotni egy nép őstörténelméről? Az őstörténelemről képet adó krónikákat a 19. század óta hiteltelennek minősítették, s ezzel a népek eredeti önazonosságának történelmi alapját hivatalosan megszüntették. Az új képet rendszerint az összehasonlító nyelvészetre alapozták. Csakhogy a nyelvészeti adat-együttesek történelmi adatok híján számtalan önkényes értelmezésre adtak módot. Hasonló a helyzet a régészeti és a genetikai adatokkal is.Ebben a helyzetben a történelem társ-tudományainak teljeskörű figyelembe vétele a követendő út, a természetföldrajzi, az embertani, genetikai, régészeti, vallástörténeti, népzene- és népmese-kutatási, nyelvészeti eredmények összesítését, a vizsgált körzet népeinek máig fennmaradt nemzeti eredettudatát és a legmegbízhatóbb történelmi források adatait összevetve. Könyvünkben e tudományok eredményeit annak az új, átfogóan ökológiai tudománynak az alapján értelmezzük, amely lényegében megegyezik az ősi eurázsiai civilizáció élet-, közösség- és Természet-központú világnézetével, és így alkalmas arra, hogy az ősműveltség fennmaradt nyomait saját, korabeli összefüggéseikben értelmezzük. A 10 szaktudomány fejezeteit a témakörök szakértői lektorálták, Németh Zsolt (természettudomány), Gyarmathy István (természetföldrajz), Török Tibor (genetika), Juhász Zoltán (népzenekutatás), Hoppál Mihály (vallástörténelem, népmesekutatás), Hudy Árpád és Tomaji Atilla (nyelvészet).Legfőbb eredményünk az, hogy a székely-magyarság Kárpát-medencei őshazája mellett létezett egy átfogóbb összefüggésrendszerű "második őshazánk", a sztyeppénél jóval nagyobb körzetre kiterjedő eurázsiai Puszta, az Ősi Magyarország. Fény derül arra, hogy a Pusztán az őskorban jött létre az az ősi eurázsiai civilizáció, amelyből a helybeli műveltségekkel összhangban kifejlődött a mezopotámiai, az egyiptomi, kínai és indiai civilizáció.

Grandpierre Atilla könyve korszakalkotó, megalapozza a természetközpontú és életközpontú eurázsiai világrendet. Biztos vagyok benne, hogy a világ száz legfontosabb tudományos könyve között lesz. Csizmadia Norbert, PhD Geográfus, a Geopillanat és a Geofúzió című könyvek szerzője Grandpierre Atilla új könyve remek, lényeglátó, fontos alkotás. Csak ajánlani tudom minden embernek, aki az agyát még arra használja, amire való: gondolkodásra. Dr. Horváth Balázs, a Széchenyi István Egyetem egyetemi docense, a "Beteg bolygó", az "Erkölcs és civilizáció" és "A fenntarthatóság pszichológiája" c. könyv-trilógia szerzője A legmélyebb kapcsolat a csillagászat és a történelem között, a történelem tanúsága szerint, minden korban sorsdöntőnek bizonyult. Könyvünkben fény derül arra, hogy a Világegyetem lényegének ismerete az őstörténelem értelmezésében és értékelésében különösen hatékony és döntő jelentőségű az egészséges, ökológiai értékrendű civilizáció építése, a népek felemelkedése számára. Ennek alapvető oka, hogy a civilizáció leghatékonyabb eszköze, minden emberbe beépülő szellemi irányítóközpontja az adott civilizációban uralkodó világnézet. A világnézet pedig akkor egészséges, ha az egész világról ad képet. Könyvünkben fény derül arra, hogy: - a székely-magyarság Kárpát-medencei őshazája mellett létezett egy átfogóbb összefüggésrendszerű "második őshazánk", az eurázsiai Puszta, a magyar nép és a kelet-ázsiai népek közös őshazája, - a Pusztán már 35 000 évvel ezelőtt fennállt az az ősi eurázsiai civilizáció, - ebből fejlődött ki a mezopotámiai, az egyiptomi, kínai és indiai civilizáció, - az ősi eurázsiai civilizáció világnézete élet-, közösség- és Természet-központú volt, ismerte a Világegyetem lényegét, a végső valóságot a maga egészében. Az elmúlt évtizedekben Kelet-Ázsia rendkívüli felemelkedésének lehetünk tanúi, amelynek értékrendszere ma is életközpontú. Eljött az idő, hogy elindítsuk az elmúlt 3000 év történelmének legjelentősebb, egészséges fordulatát. Ebben mindannyiunknak megvan a magunk életfeladata: az egészséges világnézet elsajátítása és az egészséges életmód kialakítása

Mire jó a pénz, a siker, ha eközben lelkünk sorvad, ha lelkünk mélyén valami nincs rendben, ha elidegenedésre vezet önmagunktól, az emberiségtől és a Természettől? Életfontosságú észrevenni, hogy a lélek, a lelki épség és szépség a legértékesebb kincsünk az életben.