A legújabb szenzációs őskori írásleletek egyértelműen igazolják, hogy több, mint 30.000 évvel ezelőtt már létezett egy írásra használt jelsor (jelkészlet), s ez a jelkészlet formailag alig változván eljutott hozzánk is: belőle erednek az ABC NAGYBETŰI. Az ősi jelsor - melyet a szerző ős-ABC-nek nevezett el - elemi erővel és egyszerűséggel oldja meg az írástörténet kutatóinak asztalán 150-200 év óta egyre csak gyülemlő titkokat. Az ős-ABC és a vele való írásmód ismeretében világossá válik többek között, hogy hova tűntek a magánhangzók az egyiptomi írásból, miért olyan a sumér és a kínai írás, amilyen, stb. A leletek igazolják: a régi kultúrák mindig ugyanabból az egyetlen jelsorból, mégpedig az ős-ABC-ből kezdték felépíteni a saját"hivatalos" írásbeliségüket az utóbbi 30.000 esztendőben. Miért is kerestek volna másik jelsort, ha ez jó volt bárminek a leírására és ezt már megtanulták, s atyáik is ezt ismerték?Az írástörténeti eredményeken túl a könyv további meglepetéssel is szolgál: a lascauxi barlang falain fennmaradt furcsa pötty-vonal jelek értelmét is megoldotta a szerző. Ezek a jelek nem mások, mint számok, amelyeket az olvasó is könnyedén tud majd olvasni a számjelzés egyszerű elvének megismerése után. S így derül ki, hogy az emberek 17.000 esztendővel már épp olyan természetességgel használták a nullát és a helyiértéket, ahogyan ma is használjuk őket.A könyv csaknem 1000 ábrával segíti az olvasót.

A Számjelek és a számírás története, a JEL JEL JEL című írástörténeti könyv társkötete, az utóbbi időszak legjelentősebb művelődéstörténeti felfedezését tartalmazza. Méltán mondható, hogy ez a mű világszenzáció, kitár egy múltra néző, eddig még csak észre sem vett hatalmas kaput.||||A borító hátoldaláról:||||Az ősi számjelek: a pont (.), a vonal ( __ ), az erre merőleges vonal (I) és a hosszabb vonal ( ___ ). E négy jel mindegyike a maga helyi értékét jelölte. Így a pont és a vonal jelek különböző elrendezéseivel bármely szám leírható. Egy ilyen, 17.000 éves számjelet látunk Lascaux barlangjából e könyv címlapján, s vessük csak össze ezt a számjelet e hátsó borító fülén lévő, XX. századi számjelekkel.|| A legkorábbi, eddig megtalált pont-vonal számjel 30.000 éves, s a mához közeledvén az efféle számírás||használatára egyre több bizonyító lelettel rendelkezünk. Már csak oly módon is, hogy Egyiptomban a legősibb kezdetektől mindvégig, sőt, Erdély két sóbányájában még a XX. század elején is így írták a számokat, mint a fenti képen látju, így a maják, arámok, eszkimók, kínaiak és így tovább, egyszóval mindenki, mert nem volt másféle számírás. || Mi sem vagyunk kivételek, mai „arab” számírásunk||szintén a kőkori számírás, csak az indusok a vonal számjeleket girbe-gurba vonalakká rajzolták át, s az arabok közvetítésével ezek a túlrajzolt formák jutottak el hozzánk.|| Az egyező etruszk és magyar számrovás jelei is igen ősiek, amit két, kb. 15.000 éves lelet igazol.|| A két alapjelből állt a kőkor számító gépe, a pontból (golyóból) és a vonalból A vonalakat lehet akár homokba is húzni, mint Egyiptomban, avagy Afrikában ma is, a pontok lehetnek kavicsok, kagylók, magok. Ez az elmés és hihetetlenül gyors számoló eszköz is fennmaradt, melyen a drót a vonal, a golyó a pont. Latinul abakusznak, japánul szorobánnak, oroszul||szcsotinak, magyarul számvetőnek nevezik.|| Az alábbi példák (a könyv 500 hasonló ábrája közül néhány) azért ilyen egységesek, mert egykoron nem létezett másféle számírás.||||Példák az ősi, szinte végtelen idők óta állandó és egyedüli pont-vonal számírásra:

Ezt a könyvet nemcsak a filmkészítést gyakórlók illetve gyakorolni vágyók számára írtam, hanem azoknak is, akik csupán érteni szeretnék mindazt, ami a filmkészítés szellemi hátterében zajlik.

Csak töredékeket ismerhetünk a távoli múltból. Viszont mai múltképünket e töredékekből építjük fel, mégpedig oly módon, hogy kivonjuk a múltból mindazt, amit nem tudunk, vagyis csak a mai ismert töredékeit engedélyezzük a múltnak, s az így kifosztott múltbeli világról alkotott képünkre pedig azt mondjuk: ez a mindenség, s benne az ember múltjának hű tükre, mégpedig biztosan. Ám éppen ez az a világszemlélet, amelyet egyetlen gondolkodó ember sem fogadhat el.

*

A szónak csak a ruhája változik a kiejtéssel. Vagyis a szó legmélyebb lényege nem a kiejtett szó! Ez aprócska pontosítás, ám e felsimerésre építve a múlt feneketlen mélységeibe jutunk és kirajzolódik előttünk a távoli őskor mély szellemiségű világnyelve.