x

"Móricz Zsigmond regénye a húszas-harmincas évek magyar valóságát ábrázolja, amikor a szegények nyomora és a gazdagok mindenre elszánt harácsolása sosem látott méreteket öltött. Móricz e művében leleplezi a korabeli visszaéléseket: a korrupciót, a személyi-családi összefonódásokat, a ""törvényes"" keretekkel leplezett csalásokat. Tragikomikus főhőse a későn érkezett tolvaj telhetetlenségével - de az igazság bajnokaként - próbálja lekörözni a nála ""dörzsöltebbeket"", ami az adott erőviszonyok közepette bukásával jár. Móricz Zsigmond e regényében leszámolt a dzsentriréteg egyes tagjai iránt táplált korábbi rokonszenvével."

Az Erdély-trilógia izgalmakban bővelkedő második része a nagy fejedelmet, Bethlen Gábort, Erdély talán legnagyobb formátumú uralkodóját állítja az események középpontjába, akinek köszönhetően "Tündérkert" gazdasági, kulturális és diplomáciai tekintetben egyaránt aranykorát élhette. Felesége, Károlyi Zsuzsanna, a klasszikus fejedelemasszony első mintaképe, férjének bizalmasa, segítőtársa, gyakran helyettese is volt. Szigorú erkölcsösségét, vallásosságát, gyenge egészségét a regényben a káprázatos szépségű, szenvedélyes és életerős Báthory Anna ellensúlyozza, aki az előző, meggyilkolt fejedelem húga, és aki meghódítja Bethlen szívét - súlyos dilemma elé állítva ezzel a megfontoltságáról híres férfit. Bethlen hatalomra jutásának kezdeti időszakáról olvasva szembesülhetünk vele, milyen döntéseket kellett meghoznia a fejedelemnek mind erkölcsi, mind politikai szempontból egy olyan korban és közegben, ahol a forrongó intrikák és gyilkos indulatok nem ismertek semmilyen határt.