Jordanes vagy Iordanes (? – 553 után) gót származású, írásaiban latin nyelvet használó itáliai történetíró volt. Jordanest általában a klasszikus világ vaskora utolsó írójának tekintik. Két műve maradt ránk, ezek a rómaiak és gótok története és tettei című írásai. Az egész középkor során alig volt történeti munka, mely kelendőbb, többet emlegetettebb lett volna, mint az övé s korunkban is a népvándorlás történetének írói lépten-nyomon kénytelenek hivatkozni reá és idézni őt. Jordanes ezen nagy népszerűségre azért jutott, mert fő műve, a gótok története, teljességgel nem egyéb a különféle szerzőktől átvett és összeszerkesztett anyagoknál. Míg ugyanis azok a munkák, amelyekből szerkesztett, mint például Ablabius, Cassiodorius stb. írásai, elvesztek, Jordanes művei, bár romlott szöveggel, egészükben ránk maradtak. Munkáinak a fő s egyetlen érdeme, hogy bennük ezen szerzők számunkra megmaradtak s a teljes végenyészettől megmenekültek. A mű az 1904-es magyar nyelvű kiadás reprint változata.