A magyar nemzet, Kelet és Nyugat között megtelepedve, mindenkor gyanakvással lett szemlélve mindkét fél által, de különösképpen Róma Pápái részéről. Bizánci és római érdekfennhatóság határvonalán élve, ez a nép megdöbbenve szemlélhette több mint fél ezer éven át a kereszténység ezen vallásfelekezetei közötti elkeseredett küzdelmet A tizenegyedik század utolsó évtizedei folyamán a Magyar állam mindent elkövetett politikai függetlenségének megtartása érdekében, főleg a bizánci Comnenosok és a dél-olaszországi Norman hercegek befolyásától igyekezett távolmaradni. Ez az éra tanúja lehetett egy európai gazdasági újraéledésnek, elvegyítve hirtelen politikai változásokkal és vallási küzdelmekkel. A Biblia ősi igazsága: „... miképpen mennyben, azonképpen itt a földön is.." ebben a korban is maradéktalanul bebizonyosodott. Szent László volt Magyarország királya abban az időben. Birodalmának keresztényi egybefogása e szent királynak minden erejét lefoglalta Húgának Ilonának férje Zvojnimír, Horvátország királya éppen elhalálozott. Ezt követően a horvát nemesség kívánalma szerint László királyra ruházták Magyarország e társországa védelmének felelősségét is. A Keleti- és Nyugati Kereszténység közötti viszálykodás, ami végülis a Kr.u. 867-ik évi végleges elszakadáshoz vezetett, éppen ekkor érte el az ezzel járó gyűlölködés tetőpontját. VII Gergely Pápa, - hűséges szövetségese Guiscard Róbert normán herceg támogatásával - gyűlölet - hadjáratot és fegyveres ellenségeskedést folytatott IV. Henrik Németország királya ellen. (Dél-olaszország normán megszállása mindössze hatvankét évig tartott, 1029-től 1091-ig, ami után ismét az Izlámi arabok fennhatósága alá került). II. Basil (a bulgaroktonos), Kr.u. 975-1025, Bizánci Császár engedelmével Velence lassacskán független köztársasággá fejlődött, - miközben Bizánc elfordult Nyugattól és keleti érdekeltségeit igyekezett felépíteni. Valójában, Velence felemelkedését már a kilencedik századtól lehet eredeztetni, amikor védőszentjüknek, Szent Márknak földi maradványait kereskedőik az egyiptomi Alexandriából hazahozták. Bulgária, Vladiszláv János vezérüknek a Durazzóért (Dyrrachium) vívott ütközetbeni eleste óta (Kr.u. 1018) Bizánci uralom alatt állott.