Bálint Sándor (Szeged, 1904. augusztus 1. - Budapest, 1980. május 10.) magyar néprajzkutató és művészettörténész, aki a 20. századi magyar néprajz és folklorisztika egyik legnagyobb alakja. Legfontosabb kutatási területei az Alföld néprajza, a vallási néphagyományok és Szeged néprajza voltak. Az esztendő néprajza című írása még 1942-ben jelent meg. Ebben a szerző felvázolja azt, hogy hogyan telik el népünk esztendeje. A népnél az ünnepek még nem a belső, magányos áhítatnak és a visszavonulásnak alkalmai, hanem közösségi megnyilatkozások. A hétköznap feladatai is az évszakok szerint folyton változnak, szemben a városi ember foglalkozásának nyomasztó egyhangúságával. Az ünnepek megszentelik, kultikus keretbe foglalják az emberi élet és munka időszerű követelményeit és megnyilatkozásait.