150 évet átfogó verseskötet, négy nemzedék, hat költő. És a vezérfonal: a családi összetartozás. Hogyan élnek bennünk tovább őseink? A versek élményszerűen tolmácsolják az öröklődés csodáját. Miután mindannyiunknak alapélménye a családi összetartozás, és gyakran vannak ilyen élményeink, és az öröklődést a tudomány kívülről és materialista módon közelíti meg, ez a kötet maradandó és elgondolkoztató élménykincset jelenthet mindannyiunk számára.||||A Grandpierre-családban hagyomány a verselés, legalább 150 éve. Grandpierre Károly, a Svájcból Kolozsvárra települt Charles Grandpierre fia, Kossuth tollnoka, Garibaldi szabadságharcosa, Petőfihez írt versével kivívta Vahot Imre író, szerkesztő nagyrabecsülését. A következő nemzedékből Dr. Grandpierre (Bod) Károly nem mindennapi verse szerepel a kötetben. A következő nemzedékben ifj. Grandpierre Károly, aki életét adta a magyar szabadságért, nem érte meg első verseskötete kiadását. Testvére, Grandpierre K. Endre költőként is ismert, három verseskötete jelent meg. Mindkét fia verseket ír. Grandpierre Károly festőművésznek egy, Grandpierre Atilla, csillagász-zenésznek két verseskötete jelent meg. A Grandpierre-család verseiben az is különleges, ahogy verseikben rendre kifejezik összetartozásukat, innen a kötet címe. A könyv címlapját Grandpierre Károly: 'Egy pillanat az Örökkévalóságból' című festményének részlete díszíti.