A tudomány pedig hasonló egy hegyhez, amelyre többen különböző oldalról felmennek. Minél magasabbra hágnak, annál nagyobb, tágasabb látókört nyernek, de annál inkább közelednek is egymáshoz, és amikor a hegy csúcsára érnek, együtt vannak, és kezet nyújtanak egymásnak." Eötvös József a kiemelkedő kultuszminiszter és akadémiai elnök írta ezeket a csúcsok elérésére buzdító szavakat. A magyar tudományban elsőként Bolyai János emelkedett világcsúcsig, és innen üzent: emelkedjünk fel lehúzó gondjaink közül, nyújtsuk egymásnak jobbunkat, fogjunk össze, hogy egyszerre gazdagítsuk a magyarságot és az emberiséget, hogy kreatív együttműködéssel teremtsünk világraszóló alkotásokat. Bolyai születésének centenáriumán az üzenetet így nyomatékosította egy másik szellemóriás, az apja művét folytató Eötvös Loránd: „...valljuk be őszintén, mi is arra a távolabb, de nagyobb s el nem évülő dicsőségre törekszünk, amely Bolyainak adatott, mert tudjuk, hogy csak az az igazi tudomány, amely világra szól; s azért, ha igazi tudósok és - amint kell I jó magyarok akarunk lenni, úgy a tudomány zászlóját olyan magasra kell emelnünk, hogy azt hazánk határain túl is meglássák, és megadhassák neki az illő tiszteletet. Ez a mi eszményünk, ez valósult meg Bolyai alkotásával egyszer, ilyen teljes mértékben talán egyetlenszer..." Ez az üzenet a 2000. évben még fontosabb és időszerűbb, mint volt leírása idején. Az ezredforduló egy új évezred és egy új társadalom minden korábbit felülmúló kihívásaival szembesít. A 19. és 20. század ipari társadalmát a 21. század információs társadalma váltja fel. Az ipari társadalomban a földben rejlő természeti kincsek, mint a vas, az olaj, meg a kezekben lévő gép és pénz voltak a meghatározók. A jövő tudásközpontú, információtengelyű társadalmában az emberi főkben rejlő szellemi kincs, az alkotókészség, a tudástőke a legfőbb gazdasági érték. Világméretekben válik kézzelfoghatóvá, hogy a kiművelt emberfők sokasága az igazi nemzeti és nemzetközi vagyon. Ebből következően - a Nobel díjas Oláh György szavaival - a legjobb befektetés a jövőbe az ifjúság oktatása-nevelése, és általában a tudás gyarapítása és terjesztése, az emberfők mind magasabb szintű kiművelése és a szellemi tőke hasznosítása. Ezek korunkban a világ minden országa számára megkerülhetetlen globális kihívások. Ez válik mindinkább a nemzetek versengésének és együttműködésének döntő területévé. A szellemi tőkében, a kreativitásban pedig a magyarok kivált gazdagok. Ezért ezen értékek és értékalkotó tevékenységek megbecsülését és gyarapítását kell nekünk is a jövőben még inkább figyelmünk és tevékenységünk középpontjába állítani. Ezzel egyszerre tudjuk hazánkat, a közép-európai régiót, az euroatlanti integrációt és a globális információs társadalmat gazdagítani.